Avignon – pápák és ellenpápák városa

A Rhône folyó bal partján fekvő város 1309 és 1377 között a katolikus egyház központja volt. A pápa székhelyének Avignonba való áthelyezése fordulópontot jelentett az addig nem túl jelentős francia város életében. Rómában abban az időben a befolyásos patrícius családok hatalmi torzsalkodásai miatt kaotikus viszonyok alakultak ki. V. Kelemen pápa nem érezte magát biztonságban, ezért Róma helyett inkább a nyugalmas, jól védhető provence-i várost választotta székhelyéül – nem kis részben IV. (Szép) Fülöp francia király nyomására. Ezzel kezdetét vette a pápák csaknem hét évtizedig tartó „avignoni fogsága”, ami virágkort hozott a város számára.

A helyzetet azonban bonyolította, hogy Róma nem adta fel pápai székvárosi címét, az olasz bíborosok is féltették a saját befolyásukat, és persze a pápai trón és a vele járó jövedelem is vonzó volt.

Ez odáig vezetett, hogy néha két, sőt, akár három pápája is volt a katolikus egyháznak, és természetesen mindegyik önmagát tartotta Szent Péter törvényes utódjának.

Avignonban összesen hat konklávét tartottak, melyeken öt pápát és egy ellenpápát választottak meg. Amikor IX. Gergely 1377-ben visszaköltözött Rómába, Avignon az ellenpápák székhelye lett – ugyanis Franciaország uralkodói továbbra is remek politikai lehetőséget láttak abban, hogy ők „lássák vendégül” a katolikus egyház vezetőjét.

A hamisítatlan középkori hangulatot árasztó óváros1995-ben lett az UNESCO Világörökség része, itt található a Pápai Palota (Palais des Papes), amely a világ legnagyobb gótikus épülete. A Rhône partján egy sziklás dombon álló épületegyüttes első pillantásra inkább egy erődre emlékeztet, mint palotára, belépve azonban rögtön megváltozik a véleményünk a fényűző pápai székhely láttán. A Pápai Palota a 14. században a kereszténység központja volt – ma Avignon jelképe, legfőbb turisztikai attrakciója, mely egyedülálló mesterművekkel büszkélkedhet. Leghíresebb terme V. Kelemen pápa kancelláriája, melynek falain és mennyezetén gyönyörű freskók láthatók. A palota számos kulturális esemény helyszíne, a legrangosabb közülük az Avignoni Színházi Fesztivál, melyet 1947 óta minden évben itt rendeznek meg.

A város második és szimbolikájában nem kevésbé fontos műemléke

a 12. században épült Szent Bénezet híd (Pont Saint-Bénezet), amely annak ellenére Franciaország leghíresebb hídja, hogy nem is lehet rajta átkelni a Rhône túlsó partjára.

A nagy árvizek gyakran elmosták, és bár többször újjáépítették, végül megadta magát a folyónak. A 17. század óta nem építették újra, és az eredetileg 22 árkádból csak 4 maradt meg – így szó szerint a semmibe vezet. A hídnak ez viszont az előnyére vált, ma a város szimbóluma és turisták tömegeit vonzza. A csonka híd által ihletett „Sur le pont d’Avignon” kezdetű gyermekdal pedig meghódította a világot, sőt, annyira híres lett, hogy a dallamát még azok is ismerik, akik egy szót sem tudnak franciául.