Ókori misztériumok városa: Elefszína

Elefszína Attikában, Athén mellett található, így repülővel könnyen elérhető helyszín. A görög fővárossal kiváló a közlekedési összeköttetése, így akár egynapos programként is érdemes beiktatni, ha Athén környékén nyaralunk.

Elefszína – azaz Eleuszisz – az ókori Görögországon belül szent városnak számított: több mint ezer éven át, i.e. 1400 és i.e. 392 között itt tartották meg Démétér (görögül Földanyát jelent) és lánya, Perszephoné (mindketten a termékenység, a földművelés és a termés istennői) tiszteletére az eleusziszi misztériumot. A dombos területen fekvő Eleuszisznak csak egy része van restaurálva, de a nagysága így is lenyűgöző. Középpontja a Démétér szentély, amely a mükénéi korból (i.e. 1600 – i.e. 1400) származik. Eleusziszba egy évezreden át érkeztek zarándokok a legfontosabb görög beavatási szertartásra, melynek során a kiválasztottak betekintést nyerhettek a halál titkaiba. A misztérium rituáléiról szinte semmit sem tudunk, mert a beavatottakat halálbüntetés terhe mellett titoktartásra kötelezték. Ami biztos, az az, hogy a szertartáson résztvevők menete az Akropolisztól indult el, és a szent úton tíz nap alatt jutottak el Eleusziszba. A perzsa háborúk alatt i.e. 484-ben a perzsák elpusztították a Démétér templomot, és a város a régi fényét csak Periklész, az athéni demokrácia korszakának legkiemelkedőbb vezetője alatt nyerte vissza.

Elefszína leghíresebb szülöttje, a tragédiák atyja, Aiszkhülosz, aki az egyik legnépszerűbb görög tragédiaíró volt. Sok színházi újítást vezetett be: folytatásos tragédiákat írt, a teljes színpadot használta, megváltoztatta a jelmezeket, új színpadi gépezeteket talált ki. Minden nyáron Aiszkhülosz tiszteletére rendezik meg az Aiszkhülia fesztivált, amely Görögország legrégebbi művészeti eseménye. Az Aiszkhülosz fesztivál mellett egy másik népszerű esemény az Athén–Elefszína félmaraton, amely az egykori szent út vonalán halad végig az Akropolisztól Eleusziszig.

A múzeum Eleuszisz régészeti lelőhelyén található, 1890-ben épült. Legfontosabb kiállítási tárgyai közé tartozik egy monumentális protoattikus amfora, amely a Kr. e. 7. század közepéről származik. A múzeum egy igen gazdag ókori kerámiagyűjteménnyel büszkélkedhet, de különféle asztalokat, feliratokat, fémtárgyakat és domborműveket is megtekinthetünk.

Elefszína Európa kulturális fővárosként azt a célt tűzte ki, hogy az évezredes szellemi és tárgyi örökség bemutatása által a város kulturális identitását is megújítja. Az első kiállítást Görögország volt kulturális minisztere, a világhírű színésznő és énekesnő, Melina Mercouri tiszteletére rendezték, az ő ötlete volt ugyanis az Európai Kulturális Főváros program, amit az Európai Unió 1995-ben indított el. Egész évben rengeteg rendezvény várja a látogatókat: terrakotta hadsereg történelmi tárlat, képzőművészeti kiállítások, komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi bemutatók, fényfestés, kézműves foglalkozások, multimédiás rendezvények, sőt, még ökológiai fesztivál is. Elefszína a művészetek és a kultúra segítségével szeretne ismét a turisták érdeklődésének középpontjába kerülni, és felhívni a figyelmet arra a hatalmas kulturális értékre, amit Görögország az európai civilizáció bölcsőjeként adott a világnak.