A romboló és legendás Vezúv:  Vulkántúrák 2.

A Vezúv a kontinentális Európa egyetlen aktív vulkánja, a többi európai tűzhányó mindegyike szigeten van. Mivel a múltban több katasztrofális kitörése is volt, és több mint hárommillió ember él a közvetlen közelében, ezért a világ egyik legveszélyesebb aktív vulkánjaként tartják számon.

A ma 1281 méter magas Vezúv eredetileg sokkal magasabb volt. A Nápolyi-öböl partján, a várostól mintegy kilenc kilométerre található vulkán mai alakját a leghíresebb kitörése formálta, mely i. sz. 79. augusztus 24-én kezdődött. A hegy szó szerint felrobbant, az erupció erejéről hiteles korabeli feljegyzések tanúskodnak: egyetlen nap alatt 20 kilométeres körzetben több méteres láva- és hamuréteggel borított be mindent. A kitörés több közeli város – Pompei, Herculaneum, Oplontis és Stabiae – számára végzetes volt. A régió azonban éppen ennek a természeti katasztrófának köszönheti a modern kori turisztikai vonzerejét. A vulkáni hamuréteg alatt ugyanis minden tökéletesen konzerválódott: épületek, utak, használati eszközök, állati és emberi maradványok. Pompeit paradox módon a Vezúv pusztítása tette világhírűvé, amikor sok évszázaddal később a régészek feltárták a megkeményedett hamuréteg alól az egykor virágzó ókori várost.

Egy aktív vulkán kráterének peremén sétálgatni nem mindennapi élmény – a Vezúv esetében azonban ezt is megtehetjük. A vulkánhoz nemcsak szervezett túra keretében, hanem egyénileg is el lehet jutni – autóval, illetve busszal Pompeiből és Herculaneumból érhető el. Az 1050 méteres tengerszint feletti magasságban lévő parkolóból még körülbelül 20 percig kell gyalogolni a kráterig, amelynek megtekintéséért 10 eurót kell fizetni. A vulkánról lélegzetelállító kilátás nyílik a Nápolyi-öbölre, a lejtőkön pedig igen gazdag és változatos növény- és állatvilágot figyelhetünk meg. Az egyedülálló bioszféra és régészeti emlékek védelmére hozták létre a Vezúv Nemzeti Parkot, amely annyi lenyűgöző látnivalót kínál, hogy több napot is érdemes rászánni.

Fotó: Shutterstock

Az emberek mindig is félelemmel vegyes érdeklődéssel figyelték ezt a tűzhányót, és a maguk módján dokumentálták is a kitöréseit, de intézményesített tudományos megfigyelése csak 1845-ben kezdődött, amikor megépítették a Vezúv-obszervatóriumot. Az intézetnek elsődleges jelentősége van a jövőbeni kitörések előrejelzésében, ezért folyamatosan szeizmikus méréseket végeznek, valamint a fumarolákból feltörő vulkáni gázok összetételét elemzik. A Vezúv legutóbb 1944-ben tört ki – ekkor a vulkáni kúp teteje beomlott, aminek következtében nemcsak 200 méterrel alacsonyabb lett, hanem eltűnt az évszázadokon át látható füstcsóvája is. A füstcsóvának köszönhetően a Vezúv nagyon látványos vulkán volt, mert egyfolytában „pöfékelt” – a helyiek állítólag a mai napig nagyon hiányolják.

• Amikor i.e. 600 körül Pompei városát megalapították, a vulkán kb. 2000 méter magas lehetett.
• A legutóbbi kitörés óta a vulkánnak két csúcsa van: maga a Vezúv 1281 m magas, a másodlagos csúcs (Monte Somma) pedig 1132 méteres.
• A fő kráter mélysége kb. 300 méter, átmérője kb. 600 méter.
• A leghíresebb és legpusztítóbb kitörés i. sz. 79-ben volt, de nagy károkat okoztak a 472-ben, 512-ben és 1631-ben bekövetkezett kitörések is.
• A Vezúv hatszor tört ki a 18. században, kilencszer a 19. században és csak háromszor a 20. században: 1906-ban, 1929-ben és 1944-ben.