Hegyvidéki skanzenek – Európai törpeállamok, IV. rész
A törpeállamokról szóló sorozatunk záró részében két olyan országot mutatunk be, amelyeket hegyvidéki elszigeteltségüknek köszönhetően hosszú évszázadokon keresztül nem vagy csak nagyon ritkán érintettek az európai politika eseményei.

Liechtenstein – svájci pénz, osztrák uralkodó, brit himnusz
Fotó: 123rf
Az Alpok déli lejtőin, a Rajna mentén található Liechtenstein a maga 160 négyzetkilométernyi területével Európa negyedik legkisebb állama. A 38 ezer lakost számláló miniatűr hercegség Svájccal áll vám- és monetáris unióban, azaz fizetőeszköze a svájci frank, az uralkodó hercegi család azonban osztrák származású, ráadásul 1938-ig nem is a saját minibirodalmukban éltek, hanem Csehszlovákiában, a dél-morvaországi Valtice kastélyában. Az már csak hab a tortán, hogy a liechtensteini himnusz dallama megegyezik a brit himnusz, a híres God save the Queen dallamával. A legenda szerint Liechtensteint a második világháborút követően csak azért nem csatolták sem Ausztriához, sem pedig Svájchoz, mert a tárgyalások közben a térkép felett hajlongó Winston Churchill véletlenül ráhamuzott a szivarjával. A történet vagy igaz, vagy nem, az azonban biztos, hogy nagyon kevés turista érkezik ebbe az apró hercegségbe azzal a céllal, hogy itt töltse a nyári szabadságát. Ennek azonban nagy előnye, hogy sehol sincs tömeg, még a főváros, Vaduz bevásárlóutcájában sem. Liechtenstein híres adóparadicsom, az ebből befolyó jövedelmeknek köszönhetően hihetetlen jólétben élnek az ország lakói.
A kulturális turizmus szempontjából Liechtenstein kevés látnivalót tartogat, sajnos a hercegi vár nem látogatható, azonban a Belzers faluban található Gutenberg-vár igen. Ezt a hiányosságot azonban kárpótolják az ország természeti szépségei és idilli tájképe. Alpesi túraútvonalainak hálózata összesen több mint 400 kilométer hosszú – a legnépszerűbb és a leghíresebb a Fürstensteig ösvény, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a skanzenszerű törpeállamra.
Andorra – óriás a törpék közt
A Franciaország és Spanyolország közé beékelődő Andorra 468 négyzetkilométeres területével a legnagyobb törpeállam Európában. A legkisebbhez, a Vatikánhoz képest igazi óriás, több mint ezerszer nagyobb nála. Liechtensteinhez hasonlóan a 77 ezer lakosú Andorra is adóparadicsom, a vámmentességnek köszönhetően azonban itt a bevásárlóturizmus is virágzik. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de fizetőeszközként az eurót használja – igaz, saját pénze korábban sem volt soha.
Az 1278 óta fennálló Andorrai Hercegségnek egyidejűleg két uralkodója is van, azonban egyikük sem lakik az országban. Az egyik társherceg a spanyolországi Urguell város mindenkori püspöke, a másik társherceg pedig Franciaország aktuálisan hivatalban lévő köztársasági elnöke.
Andorra a Pireneusok legmagasabb részén terül el, az ország átlagos tengerszint feletti magassága csaknem 2000 méter. Fővárosa, Andorra la Vella 1023 méteren fekszik, amivel Európa legmagasabban található fővárosa. Mivel a hóhatár nyáron is csak 2500 méteren van, ezért a hófödte hegycsúcsok egész évben hozzátartoznak a tájképhez. A túrázók és a hegymászók körében legkedveltebb célpont a lenyűgöző szépségű Madriu–Perafita-Claror gleccservölgy, amely 2004 óta szerepel az UNESCO természeti világörökségi listáján. Télen Andorra a síelők számára maga a mennyország – a Pas de la Casa, a Grau Roig és a Soldeu-El Tarter síközpontok híre legendás, itt található Európa legjobban kiépített sílifthálózata, amely egészen Franciaországig nyúlik.