A népi bölcsesség szerint jóból is megárt a sok. Igaz ez a turistákra is, akik egyes helyeket annyira nagy számban árasztottak el, hogy ez az ott élőkből is haragot váltott ki. Szlovákiában azonban vannak olyan kincsek, amelyeket a természet adta keretekben, sorban állás nélkül csodálhatunk meg.
MESÉBE ILLŐ SZIRTEK
Aki utazott már Pozsony és Zsolna között az autópályán, az Puhó környékén nyugati irányban felfigyelhetett néhány hatalmas, fehér színű sziklára. Olyan itt a táj, mint egy westernfilmben. Ezek az Oroszlánkői-szirtek (Vršatské bradlá) fehér színüket a mészkőnek köszönhetik. A szirtekhez úgy juthatunk el, ha Ilavánál az autópályáról lehajtva Poroszka (Pruské) község felé vesszük az irányt. Ha valaki kerékpárt is hoz magával, letesztelheti, milyen erőben van. A Poroszkáról Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) felé utazó a sziklák közvetlen közelében vezető hét kilométeres aszfaltúton 400 méteres szintkülönbséget küzd le. A sziklatömb messziről egységesnek tűnik, közelebb érve azonban látszik, hogy két részből áll. A bal oldalon magasodik az Oroszlánkő (898 m), jobbra a Komló-hegy (925 m). A két szikla között vezető úton könnyen átjuthatunk a túloldalra. Csak ekkor tárulnak fel balra tőlünk Oroszlánkő várának addig takarásban lévő romjai. Kijelölt turistaút visz a Komló-hegyre is. Ha további sziklaképződmény felfedezésére vágyunk, a sárga jelzés mentén induljunk el a Komló-hegyről Vöröskő (Červený Kameň) községbe, ahol egy 45 méter magas mészkőtű áll. Az Oroszlánkői-szirtektől eltérően ez vöröses színű.
ALAGÚT A KRÁTER ALATT
Különleges sziklákból nincs hiány az ország középső részében sem, melynek dombor - zata nagyrészt vulkáni tevékenység nyomait őrzi. Egykori vulkán maradványa a Bralo - vá-szikla (826 m) is a Körmöci-hegység nyugati részének festői völgyében található Remata üdülőközpont felett. A sziklához ve - zető utat még különlegesebbé teszi, hogy a Remata felőli oldalon egy régi kráter belső oldalában vezet. A csúcsról szép kilátás nyílik Nyitrabánya (Handlová), a másik oldalon pedig a Turóc és Turócnémeti község felé. E település környékén is találhatunk több méter magas sziklaképződményeket. A falu történetéhez azonban szomorú események is fűződnek. Eredetileg főleg németek lakták, akik közül nem egész egy hónappal a szlovák nemzeti felkelés kitörése után a partizánok 190 lakost kivégeztek. Több mint egy évtizeddel a tragédia előtt épült meg a sziklatömb alatt vezető, három kilométer hosszú vasúti alagút, amely elkészültekor a leghosszabbnak számított az országban. Érdemes Rásztony (Ráztočno) község közelében megtekinteni a Hájska jaskyňa nevű 25 méter hosszú barlangot is. A túra után jól fog esni egy kis fürdőzés a helyi hegyi szállodában.
VÍZESÉS A VADONBAN
Foto: Drive Magazine SK
A Tátra csúcsait néha annyira ellepik a turis - ták, hogy a bércekről készült fényképeken szinte szőlőfürtökre emlékeztetnek. Ám itt is találhatunk nyugodtabb helyeket. Ezek közé tartozik a Kapor-völgy (Kôprová doli - na), amely nyugatról öleli körül a legendás Kriváňt. A 2004-es pusztító szélvihar után ez a völgy a közeli Csendes-völggyel együtt a védett területeken kidőlt fák kitermelése elleni harc jelképévé vált. A motorfűrészek és a traktorok végül nem jutottak be sem a Csendes-, sem a Kapor-völgybe, mindent a természetre hagytak. Az itteni vadonban állítólag több mint ezeréves havasi cirbolya - fenyők is rejtőznek. Mindkét völgyben egy hosszabb szakaszon aszfaltút is vezet, a gya - logtúra így kerékpározással is ötvözhető. A Kapor-völgyben egészen a Kmeť-vízesésig eltekerhetünk. Ez a maga 80 méterével a legmagasabbnak számító szlovákiai vízesés Podbanszkótól (940 m) nagyjából nyolc ki - lométerre található. Újabb három kilométer megtétele után a Hlinszka-völgy (Hlinská dolina) torkolatánál (1411 m) útelágazáshoz érünk. Aki balra tart, elgyalogolhat a Tátra szlovák oldalán a harmadik legnagyobb tengerszemnek számító Alsó-Fenyves-tó - hoz (Nižné Temnosmrečianské pleso). A jobb oldalon emelkedő út a Kapor-csúcsra (2363 m) vezet. Az út felfelé több mint két és fél óra, így egy bicikli sokkal kellemesebbé teheti a visszautat a Kapor-völgyön át.
ANDY WARHOL TÁJAIN
Egy Andrej Varchola nevű szegény építő - munkás 1913-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. 1921-ben a felesége, Júlia is követte, 1928-ban pedig megszületett a harmadik fiuk. Őt Andy Warholként is - merte meg a világ, a pop-art királyaként a művészet ikonikus alakjává vált, így a szülei szülőhelye, a lengyel határ mellett fekvő Mikó (Miková) iránt is megnőtt az érdeklődés. A művész szüleinek háza már nem áll, a község felső részében lévő telken már csak egy kút található. Északkelet-Szlovákia hegyeinek csendes környezete azonban kiváló lehetőséget nyújt sétára vagy biciklitúrára. A 15 kilométerre fekvő Zőlaborcon (Medzilaborce) át, ahol egy Warhol-múzeumot is találunk, egészen a lengyel határt képező hegygerincig juthatunk. A környező falvakból, Kalenóról (Kalinov) és Laborcfőről (Habura) több út is vezet a Koprivničná- (726 m) és a Paseky-csúcsra (844 m). Ez utóbbi magaslaton a vidék panorámája egy felújított kilátóról tárul elénk. A táj tehát felfedezésre vár, csakúgy, mint a közeli Telepóc (Osadné) és Újszék (Nová Sedlica) felett található Polonyinák Nemzeti Park.
SZLOVÁKIA MADÁRTÁVLATBÓL
Szlovákiában körülbelül 150 kilátót találunk, ahonnan madártávlatból gyönyörködhe - tünk a tájban. Közéjük tartozik a Duklai-hágón álló 49 méter magas torony is. Egy sikertelen hadművelet emlékére állították: a II. világháború alatt a felkeléstől sújtott Szlovákiába ugyanis itt próbáltak bejutni a felszabadító csapatok. A hágó mintegy 40 kilométerre fekszik Mezőlaborctól. A kilátóba való belépés díjköteles, csakúgy, mint a Kassa felett magasodó Hradová-domb kilátójába vagy a pozsonyi Zerge-hegyen álló, csaknem 200 m magas tévétoronyba. Díjfizetéshez kötött a tátrai Zár (Ždiar) közelében található Bachleda-völgyi lombkoronasétány és a hasonló bajmóci (Bojnice) látványosság felkeresése is. Több tucat kilátóba azonban a belépés ingyenes. Kiemelkedik közülük a Kis-Kárpátokban, Verbó (Vrbové) közelében, a Klenová-csúcs alatt felépített, gigantikus homokórára hasonlító, 14 méter magas kilátó. A tokaji borvidék egyik gyöngyszeme pedig a boroshordó alakú 12 m magas kilátótorony.
KILÁTÓI LEGEK
194 méter A LEGMAGASABB KILÁTÓ – ZERGE-HEGYI TÉVÉTORONY.
1314 méter A LEGMAGASABBAN FEKVŐ KILÁTÓ – SKORUŠINA, ORAVICE KÖZELÉBEN.
21 m A LEGDÉLEBBEN TALÁLHATÓ KILÁTÓ – NAGYKESZI, KOMÁROM KÖZELÉBEN. A LEGRÉGEBBI KILÁTÓ – ŐRTORONY KORPONA FELETT. Az eredeti tornyot 1564-ben építették.
