Hol is kezdjük az ismerkedést a Szepességgel? Például – egy kis időutazással – a Lubló várának tövében fekvő skanzenben. Egy 45 perces tárlatvezetés keretében megismerkedhetünk Szepes és Sáros megye népi építészetével, és megtudhatjuk, milyen volt a 20. század első harmadában egy átlagos kelet-szlovákiai család élete.

A gerendákból ácsolt húsz lakóház Kelet-Szlovákia különböző térségeiből, például Nagyhársasról (Veľký Lipník), Hársádról (Litmanová) vagy Kristályfaluról (Veľká Lesná) származik. Az 1985-ben alapított skanzen az egyik legújabb, természeti környezetben található múzeumnak számít Szlovákiában, részét képezi egy kovácskohó, egy malom és egy asztalosműhely is. Meghatározó látványossága a kelet-szlovákiai szakrális építészet egyik jelentős műemléke, az 1833-ban épült, Szent Mihály arkangyalról nevezett mátéi (Matysová) görögkatolikus gerendatemplom. A szabadtéri tárlat e legértékesebb darabja nemzeti műemlék.

Zsigmond békéje

Az egykoron a magyarországi jelentős főúri családok birtokát képező lublói várba alig néhány perc alatt felérhetünk. Az impozáns építmény, főként annak legjellegzetesebb része, a kerek vártorony már messziről látszik.

A kiterjedt várterület története a 14. századig nyúlik vissza. Azóta többször átépítették, az idők folyamán pedig sok jelentős személyiség is megfordult itt. A legismertebbek közé tartozik

Luxemburgi Zsigmond magyar király, aki 1412-ben itt kötött békét a lengyel uralkodóval.

Ugyanabban az évben Zsigmond a lengyel királynak – anyagi támogatásáért cserébe – zálogba adott tizenhárom szepesi várost. A lengyel király helytartóinak székhelye a következő háromszáz évben Lubló várában volt.

Mária Terézia uralkodása alatt a vár újra a Magyar Királyság részévé vált. A császárnő idejében a vártoronyban raboskodott a híres utazó, Benyovszky Móric is.

A koronavírus-járvány előtt a várban és a skanzenben évente több mint 200 ezer látogató fordult meg. A turisták bejárhatják a vár udvarait, a korabeli bútorokkal berendezett barokk palotát és feljuthatnak az épületegyüttes legrégebbi részének számító vártoronyba is.

Vizes kalandok

Ólubló tökéletes kiindulási pont a kalandvágyók számára is. Mintegy 30 kilométerre északnyugatra, a Pieninek szlovákiai oldalán, Vöröskolostor községben

a folyón tutajok sorakoznak, amelyeken tíz kilométeres hajókázásra indulhatunk a Dunajecen.

A hagyományos goral vízi alkalmatosságok a Pieninek domináns csúcsai, az ún. Három Korona alatt, az út végén pedig egy kanyonon haladnak át. Az élményt a népviseletbe öltözött tutajosok teszik még különlegesebbé, akik útközben kicsapongó szerzetesekről, Jánošíkról vagy a környező természeti különlegességekről szóló anekdotákkal szórakoztatják az utasokat.

A Felső-Szepesség számokban

24 750 – Ennyi kiállítási tárgy található Lubló várában és a skanzenben.

214 000 – Ennyien látogatták meg 2019-ben Lubló várát és a skanzent.

10 – Ennyi kilométeren át lehet tutajjal hajózni a Dunajecen.

1985 – A skanzen megnyitásának éve.