Nem csak az élővilág de a városok képe ismegváltozott.
Velence csatornái
A turizmus visszaszorulása nem várt fordulatot hozott az olyan városokban is, ahol korábban zsúfolásig teltek voltak az utcák látogatókkal. Velencében évente mintegy 30 millió turista fordul meg a Sóhajok hídján, vagy vár arra, hogy egy gondolás elvigye egy körre – ám most konganak az utcák az ürességtől. A helyiek szerint a leállás miatt a csatornák vize elképesztő tisztaságot mutat, és újra lelátni a víz aljára, ahol a moszatok mellett apró halak és rákok is tanyáznak. A csendes időszakot a hattyúk is élvezik, e madarak korábban a csónakok és turisták zaja elől a városhatáron kívülre szorultak. Most a bámészkodók helyett békésen sütkéreznek az azúrkék velencei víziutakon.
A Himalája csúcsai
Az indiai Dzsalandárban 30 éve nem volt példa arra, hogy látni lehessen a várostól 160 kilométerre fekvő Himalája csúcsait. A tiszta levegőnek köszönhetően azonban a helyiek ismét élvezhetik a havas hegyek látványát, amelyek megmászását a nepáli hatóságok bizonytalan időre be is tiltották. A világ legmagasabb csúcsa, a Mount Everest így zárva tart a hegymászók előtt, amire a 2015- ös földrengés óta nem volt példa. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ legmagasabb hegyvonulatát csak a tavalyi évben 5 tonna szeméttől szabadították meg, nem is baj, ha a Himalája és környéke egy darabig mentesül a környezetszennyezéstől, és kap egy kis időt a regenerálódásra.
Horgonyt le!
Az óceánjáró hajók régóta a klímakutatók kereszttüzében állnak. A világ mintegy 90 ezer „lebegő városa" naponta és egyenként 150 tonna olajat éget el, továbbá mintegy 50 liternyi veszélyes kémiai hulladékot termel. A hajók környezetszenynyezése elsősorban a tengerek élővilágát érintik negatívan. Csak Hawaii közelében az elmúlt évtizedekben 80 végzetes kimenetelű bálnával ütközést regisztráltak, és sejthető, hogy a valós szám ennek a többszöröse. Az tengerjáró hajók leállásával enyhültek a felszín alatti durva zajok, így nem fenyegeti az óceánok emlőseit a „karambol" veszélye, ami reményt adhat a veszélyeztetett fajok, így a kék és északi simabálna populációjának növekedésére is.
Remény a sünöknek
Az Egyesült Királyságban a sünök a legnépszerűbb emlősök közé számítanak. Számuk az évi 100 ezernyi közúti gázolás miatt az elmúlt két évtizedben olyannyira lecsökkent (30%), hogy ma már a veszélyeztett fajok közé tartoznak. Most, hogy a járvány miatt sokan csak a legszükségesebb teendők miatt ülnek be az autójukba és a kerékpározás is egyre népszerűbb közlekedési alternatíva lett, tüskés barátaink számára új távlatok nyíltak a szigetországban.
Halkuló Föld
Talán az egyik legváratlanabb és legszokatlanabb következménye a világjárványnak, amit azonosítani tudtak a közelmúltban, hogy az ipari termelés és a tehergépjármű-forgalom visszaszorulása miatt egyharmadára csökkent a föld szeizmikus háttérzaja. Ezáltal lehetővé válik a tudósok számára az enyhébb szeizmikus események, mint például egy-egy kisebb földrengés tanulmányozása, hiszen a zaj csökkenésével ezek az esetek is fennakadnak a műszerek érzékeny szűrőjén.
Állati turizmus
A világ számos pontján különleges látogatókat jelentettek. Barcelonában a Sagrada Família előtti placc, amelyet 30 millió turista koptat évente, most a katalán vaddisznók kopogásától hangos. A coloradói Boulderben pumák portyáznak új lakóként a lezárt övezetekben, a híres San Franciscó-i Golden Gate hídnál prérifarkasok piknikeznek a padok mellett, míg Thaiföldön a Phuket melletti tengerpartokon újra megjelentek a kérgesteknősök és elkezdtek fészket rakni. November óta 11 teknősfészket találtak a tengerbiológusok, amire az elmúlt öt évben nem volt példa.
Arizonai erdők védelme
A világ legnagyobb erdőtüzeit az esetek döntő többségében ember okozza egy véletlenül eldobott cigarettacsikkel vagy egy nem megfelelően eloltott tábortűzzel. A tűz miatt nemcsak értékes zöldterületek lesznek semmivé, de élőlények százezrei is elveszítik az élőhelyüket. Az amerikai Arizona állam hat nemzeti parkjában június 30-ig teljes tűzgyújtási tilalmat rendeltek el: a kültéri sütögetések korlátozása amellett, hogy a társadalmi érintkezés lehetőségeit is csökkenti, az erdők élővilágának védelmében is fontos szerepet játszik.