Annak ellenére, hogy az Inka Birodalom egykori szentélye az Andok egyik legnehezebben megközelíthető nyergén van, óránként 1000 látogató lép a csodás hegyi építmény területére. Ez a mennyiség pár éve még csak 400 volt óránként, így nem csoda, hogy a történészek, régészek, és a helyiek, akiknek ez valóban szent hely (ők itt imádkoznak a Nap, a Hold, a Föld és a csillagok isteneihez), komolyan aggódnak. A romvároson még jól kivehetőek a tipikus inka építészet jelei, a hatalmas épületeket gránittömbökből emelték a magasba, úgynevezett száraz falazással, azaz nincs kötőanyag a kövek között. Az archeológusok mostani álláspontja szerint a Machu Picchu nem is igazi város volt, hanem templomok, szentélyek, paloták és obszervatóriumok együttese. A hely történetét rengeteg misztikum övezi, azaz nemcsak lélegzetelállító szépsége, hanem spirituális vonzereje miatt is sokan látogatják, titokzatossága csak úgy vonzza az embereket.

1. Most akkor ki fedezte fel?

Sokáig mindenki úgy tudta, Hiram Bingham régész (a Yale Egyetem professzora) fedezte fel a szentélyt, aki 1906 és 1915 között 5 expedíciót is vezetett Peruban. Ám 1911 nyarán, amikor a tudós Cuzco (ez a Machu Picchuhoz eső legközelebbi város) körül túrázott, találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, aki adott neki egy tippet: az indián mesélt neki a hegyekben, az erdős rész közepén megbúvó épületekről, és felajánlotta, hogy szívesen odavezeti a tudóst. Így a köztudatban úgy maradt meg, hogy Bingham fedezte fel, holott ő csak beszámolt arról, hogy létezik egy ilyen érintetlen inka szentély 2450 méteres magasságban, valahol az Andokban. Az igazi felfedező azonban egy 44 évvel korábban (1867-ben) ott járt német tudós, Augusto Berns. Berns tanulmányaiban és az általa rajzolt térképeken is van már nyoma egy inka szentélynek ezen a hegyen.

2. Mégsem áldozatok szentélye 

A teória úgy szólt, hogy a városban szüzeket áldoztak a Nap istenének (ők a napszüzek, a spanyol inkvizíció idején a Kiválasztott amazont keresték, a többi szüzet megölték), Bingham professzor haláláig hitt ebben az elméletben. Amikor 1912-ben visszatért, hogy folytassa a kutatásait, temérdek csontvázat talált, melyekről azt gondolta, a spanyolok állnak a hátterükben. Ám kiderült, hogy a csontvázak többsége nem is nőké, hanem férfiaké volt, ráadásul a spanyol hódítók sosem jártak a Machu Picchu területén.

3. Mégis mekkora?

A romváros 32 592 hektár területen fekszik és 200 különálló épület áll rajta – amikor felfedezték, teljesen benőtte a növényzet, szépen lassan és óvatosan tudták csak lefejteni az épületekről az esőerdő erős zöld burkát. Összesen 3000 lépcső található a szentélyben, ha teljesen be akarjuk járni, erős izomlázra kell számítanunk.

4. Rejtélyes építészet

A gránitkövek, amelyeket egy amúgy is nagyon nehéz terepre kellett feljuttatni, egyenként átlagosan 22 kilót nyomnak. A Machu Picchu az Urubamba folyó medre melletti magas hegyen található, ahova nagyon keskeny és meredek hegyi út vezet fel, így szinte elképzelhetetlen, hogyan szállítottak fel oda ennyi követ. Ahogyan az egyiptomi piramisoknál, úgy az inka romoknál is csak találgatások folynak a módszerről, azzal megspékelve, hogy az inkák (az egyiptomiakkal ellentétben) sem a vasat, sem a kereket mint eszközt nem ismerték.

5. A naputak birodalma

Machu Picchu egy kövezett, hihetetlenül hosszú út mentén terült el, mely út annak a 40 ezer kilométeres hálózatnak volt a része, amely átszelte a hatalmas Inka Birodalmat, a hegyektől egészen a tengerpartig. Ezt az útvonalat „napútnak" is nevezik a történészek. A szentélyt egyébként direkt építették ilyen extrém magasságba, igen nehezen elérhető helyre, hogy lehetőleg senki ne zavarja az isteneiket.

6. Földrengésálló lenne?

A hét csoda egyike egy törésvonalra épült, tudósok mégis azt állítják, egy földrengés sem tudná romba dönteni – 550 év alatt egészen biztos, hogy volt már jelentősebb földmozgás a környéken, az épületek mégis állnak. Az utóbbi években szeizmológusok külön vizsgálták azt is, hogy a sok turista mennyire amortizálja a világörökséget, vagyis hogyan hathat az épületekre évi 2 millió ember látogatása. A szakértők szerint, ha most sújtaná nagyobb rengés a területet, már nem biztos, hogy minden épület épen maradna, hiszen a turisták miatt folyamatosan romlik a romváros állapota.

7. Kutatóegység

Bár furcsán hangzik, a Machu Picchu asztronómiai obszervatórium volt, igaz, modern kütyük, teleszkópok és szatellitek nélkül. Annak idején a csillagászok és a papok egy kis csoportja használta a maga korában kifejezetten modernnek számító csillagvizsgálót égitestek helyzetének pontos megfigyelésére. Tették mindezt a Yanantín-hegy csúcsaihoz viszonyítva. Számukra ez nagyon fontos volt, hiszen a Machu Picchu egyes épületeit a napfordulók tiszteletére emelték.

8. Hasznos lépcsőzetesség

Vajon hogy nem haltak éhen az ott élők, ha elzártan éltek a legközelebbi várostól? A lépcsőzetes szerkezetnek több funkciója is volt: egyrészt megakadályozza, hogy a meredek, hegyi terepen megcsússzon az egész komplexum, másrészt ezeken a teraszos elemeken különféle növényeket tudtak termeszteni az itt lakók, melyek táplálékul szolgáltak.

9. Mint a LEGO...

Ashlar-technikának hívják azt a módszer, amellyel az egész komplexum felépült. A módszer olyan, mint az egymásba illeszthető legókockák építési elve: a gránitköveket is úgy faragták ki, hogy egymásba illeszkedjenek, ezért is ilyen stabil még mindig valamennyi építmény.

10. Kényelmesebb, mint valaha

A modern közlekedésnek köszönhetően ma már sokkal könnyebben elérhető a szent hely, éppen ezért keresi fel ennyi turista. 2020-ban már nem kell napokig szamárháton döcögni, vagy a saját lábukon felküzdeni magukat a hegyre. Cuzcóból közvetlen vonat megy Aguas Calientes-be, ami a Machu Picchu alatti kis község. Innen kétféleképpen juthatunk fel: kényelmesen vagy kínkeservesen. Utóbbi azt jelenti, hogy 90 percen keresztül lépcsőznünk kell felfelé, mire elérjük az építészeti csodát. A kényelmesebbek azonban busszal is feljuthatnak a hegyre. Hogy végeredményben miért jó a peruiaknak, ha ilyen sok a látogató? Mert a turisztikai bevételekből finanszírozzák többek közt a Machu Picchu állandó renoválását, állagmegőrzését is.