A borostyán emberemlékezet óta dísztárgyak és ékszerek alapvető kelléke. Ezt a különös féldrágakövet már jóval időszámításunk kezdete előtt is szállították Európán át a Balti-tenger partjától Itáliába és Görögországba, majd onnan Egyiptomba.

Északról borostyán, délről technika

Az ókorban a borostyánút volt Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. Ezt bizonyítja, hogy Tutankhamon egyiptomi fáraó temetési tárgyait a balti térségből származó borostyánkővel díszítették. A Delphiben lévő Apollón-templomba is ezen az útvonalon jutott el a borostyánkő. A borostyánút járult hozzá azonban Skandináviában az ún. északi bronzkor kultúrájának felvirágzásához is, eljuttatva Európa legészakibb országaiba a fejlett Mediterráneum legmodernebb technikai eszközeit.

Bár az útvonal már jóval korábban is létezett, de az út kiépítése csak az 1. században vette kezdetét Tiberius római császár parancsára. Az útvonal kitűzését gondos terepvizsgálat előzte meg: sík terepen az út vonalvezetése egyenes volt, az 5 méter széles utakat általában 50–70 cm magas töltésekre építették, a felső rétegben a kavicsot habarcsos kötőanyaggal szilárdították meg, a főutakat pedig általában bazaltlapokkal burkolták. A Római Birodalom bukása után az utak nagy része elpusztult, de a borostyánút maradványai még ma is fellelhetők. Az út mellett egykor volt szálláshelyekről, hidakról, lóváltó állomásokról keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy általában 15 km távolságban voltak egymástól, a terepviszonyoktól és vízi átkelőhelyektől függően.

A borostyánút ismert helyei

Oroszországban a poroszok lakta Kaup volt a borostyánút kiindulópontja, Lengyelországban a Balti-tenger közelében, Truso városnál fordult dél felé. A csehországi Morva-kaput elhagyva, a Morva folyó mentén jutott el Ausztriába, majd az ókori Carnuntum közelében keresztezte a Dunát. Magyarország területén az 1. század elején építették ki a borostyánút pannóniai szakaszát, mely 7 méter széles volt, kavics alapozással és bazaltburkolattal látták el. Scarbantia (a mai Sopron) már az 1. század első felében jelentős városnak számított, a borostyánút fontos állomása volt. Savaria (a mai Szombathely) több fontos kereskedelmi és hadiút találkozási pontján épült. Szerepét a tartományi úthálózatban jól mutatja a nemrég előkerült 675-ös számú mérföldkő, melyre a Rómától mért távolságot vésték fel. A borostyánút keresztülhaladt Horvátország és Szlovénia területén, és Aquileia városnál érte el az Adriai-tengert.

Új Borostyánút – a V4-ek gazdasága

Az Európai Unióban már régóta esedékes az észak-déli kereskedelmi útvonal fejlesztése, amiből a V4-országok profitálhatnak a legtöbbet. Az „Új Borostyánút” fontos ipari, gazdasági és közlekedési csomópontokat kötne össze, és hozzávetőlegesen hasonló útvonalon haladna, mint ókori elődje. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 2016-ban nyújtotta be a javaslatot az Európai Bizottságnak. A kezdeményezés mellett szól, hogy beleillik az Európai Unió és a Visegrádi Együttműködés elképzeléseibe és megegyezik a céljaikkal is: az Új Borostyánút megvalósulásával versenyképesebbé válna a közép-európai régió, valamint jelentősen felgyorsulna az európai integráció folyamata is.