A Transzszibériai vasútvonal több felsőfokú jelzővel is büszkélkedhet. Ez a világ leghosszabb technikai építménye, a leghosszabb összefüggő vasútvonal, Oroszország legfontosabb közlekedési útvonala, amely keresztülhalad bolygónk legrégebbi és legmélyebb taván, a Bajkál-tavon is. Építése 1891 májusában kezdődött Vlagyivosztok közelében, és 1916 októberében fejeződött be az Amur folyón átívelő híd felszentelésével, Habarovszk mellett.

Mi a helyzet az időzónákkal?

A Moszkvából Vlagyivosztokba közlekedő vonat az utazás teljes időtartama alatt a moszkvai időt követi, azaz a pályaudvari kijelzőkön és a vonaton mindig a moszkvai idő látható. Így próbálják elkerülni, hogy a rengeteg időzónán áthaladó vonat menetrendjében káosz alakuljon ki. A vonat szigorú menetrend szerint indul és érkezik, van, ahol csak 2 percre áll meg, bizonyos városokban pedig akár 60 percre is. A transzszibériai expressz soha nem vár, és indulás előtt utasellenőrzést sem tartanak.

Melyik járatot érdemes választani?

A Transzszibériai vasútvonalon – mint ahogy Oroszországban általában véve más vonalakon is – minél alacsonyabb a járatot jelölő szám (például a legendás 1-es Moszkvába vagy a 2-es Vlagyivosztokba), a vonat annál modernebb. Tehát minél kisebb ez a szám, annál kényelmesebb a vonat. Viszont az is igaz, hogy a magasabb számozású vonatokra sokkal olcsóbban válthatunk jegyet. A jegyárakat tekintve a Moszkva–Vlagyivosztok útvonalon a következőkre számíthatunk: az egyirányú jegy első osztályon körülbelül 30000, másodosztályon 13000 rubelbe kerül. Akinek pedig a harmadosztály is megfelel, igazán olcsón, akár 6500 rubelből is megúszhatja.

Európai pályaszakasz

Moszkva – Az Orosz Föderáció fővárosa közel 11 millió lakosával földrészünk legnépesebb városa. A hagyomány és a modernitás kettőssége köszön vissza a gyönyörű metróállomásokon és a szűk utcák által keresztezett széles körutakon. A Kreml, a legendás Vörös tér, a jellegzetes hagymakupolás Boldog Vazul-székesegyház, a Trevszjkaja és Arbat bulvárok, a GUM áruház, a monumentális Megváltó Krisztus-székesegyház és a Nagyszínház, azaz a „Bolsoj” kötelező látványosságnak számítanak, de érdemes megtekinteni Oroszország legnagyobb és legrégebbi egyetemét, a Lomonoszov Egyetemet is.

Nyizsnyij Novgorod – Oroszország ötödik legnagyobb városában több mint egymillió ember lakik. Bár még a moszkvai időzónában fekszik, jóllehet a fővárostól 400 kilométerre keletre található. Nyizsnyij Novgorod a vizek városa, területén 33 tó van. Különlegessége, hogy itt találkozik Oroszország európai részének két legnagyobb vízi útja, itt ömlik a Volgába az Oka folyó, amely az egykori fejedelmi székvárost két részre osztja. A város hossza az Oka folyásirányában 20 kilométer, míg a Volga mentén körülbelül 30 kilométeren át húzódik.

Perm – A több mint egymillió lakosú regionális közigazgatási központ a Káma folyó partján, az Urál-hegység lábánál, Moszkvától 1436 kilométerre, a második időzónában fekszik. A Perm név története egyszerű: távoli földet jelent. A város Oroszország egyik fontos kulturális, ipari és tudományos központja.

Európa és Ázsia határa – A világ leghosszabb vasútvonalán haladó vonatok 1777 kilométert tesznek meg, amíg elérik az Urál-hegységet. A tajga közepén egy obeliszk jelöli az Európa és Ázsia közötti földrajzi határt.