Az ENSZ már többször jelezte, hogy a népesedés gyorsulása miatt 2030-ra elérjük bolygónk teljesítőképességének határát, és nem leszünk képesek ennyi embert eltartani. Éppen ezért a koronavírus-járvány előtt a világszervezet nagyon komoly fenntarthatósági célokat tűzött ki. A klímakatasztrófa nem vár, ha ilyen ütemben növekszik a népesség, kétségtelenül be fog következni. Nem csak az élelmiszer-termelésről van szó: minél többen vagyunk, annál kevesebb tiszta ivóvíz jut egy főre, viszont annál többet is szemetelünk, szennyezünk. Egyes országokban évtizedek óta próbálják visszaszorítani a születésszámot, a világ szegényebb országaiban azonban ez lehetetlennek tűnik. Néhány nagyváros már most annyira zsúfolt, hogy a tömegközlekedés és a lakhatás is nehézkessé vált.

Jelenleg a 20 legnépesebb város a következő:

20. Rio de Janeiro, Brazília – 13,4 milliós lakosság
19. Tiencsin, Kína – 13, 6 milliós lakosság
18. Manila, Fülöp-szigetek – 13, 9 milliós lakosság
17. Kinshasa, Kongó – 14, 3 milliós lakosság
16. Lagos, Nigéria – 14, 3 milliós lakosság
15. Kalkutta, India – 14, 8 milliós lakosság
14. Buenos Aires, Argentína – 15, 1 milliós lakosság
13. Isztambul, Törökország – 15, 2 milliós lakosság
12. Csunking, Kína – 15, 8 milliós lakosság
11. Karacsi, Pakisztán – 16 milliós lakosság

Íme, a 10 legsűrűbben lakott metropolisz a világon!

10. Oszaka, Japán – 19,1 millió

Igaz, Oszaka népessége 2019 óta 0,3%-kal csökkent még így is ez a legsűrűbben lakott része Kanszai tartománynak. Oszaka Honsún-sziget ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, emiatt a nappali népsűrűség az éjjeli 140%-ára növekszik, hiszen ennyivel többen jönnek a városba dolgozni. A szigeten van még 2 nagyváros: Tokió és Jokohama.

9. Mumbai, India – 20,4 millió

India második legnagyobb városában naponta 6 millió ember közlekedik vonattal, vagy azzal jön Mumbaiba vagy átutazik. A metropolisz népessége 1991 óta megduplázódott, amikor a közeli falvak, városok lakói is Mumbai-ba települtek munkát keresni. Egy pár éve készült felmérés szerint Mumbai népességének 41%-a nyomornegyedekben él – bár a népességnövekedés lelassult, a szegénység mértéke még mindig nagyon magas.

8. Peking, Kína – 20,4 millió

Kína második legnagyobb városának lakossága majdnem akkora, mint egész Ausztráliáé, 1975 óta folyamatosan nő a népesség, és az ENSZ számításai szerint 2035-ig továbbra is nőni fog. A lakosság azért nőt meg, mert ez a város Kína politikai, oktatási és kulturális központja, Sanghaj és Hongkong pedig gazdasági központok. A zsúfoltság egyik legnagyobb hátránya, hogy Peking a világ legszennyezettebb levegőjű városa a közeli szénerőmű és az autóforgalom miatt.

7. Kairó, Egyiptom – 20,9 millió

Egyiptom fővárosa évezredek óta nagyon fontos csomópont a Nílus és a Vörös-tenger közelsége miatt. A 4. században kezdtek betelepülni a lakosok, majd a középkorban lelassult a népességnövekedés a betegségek és háborúk miatt. Egyiptom második nagyvárosa Alexandria, de az is 30%-kal kisebb, mint Kairó. A főváros számtalan irányító funkciót lát el: politikai, gazdasági és kulturális központ, sőt az egész arab világnak, Közel-Keletnek, valamint az iszlám vallásnak az egyik legfontosabb kulturális csomópontja is.

6. Dakka, Banglades – 21 millió

Banglades fővárosa számokban: 1 négyzetkilométerre 23 ezer ember jut, naponta (!) 2000 ember költözik a városba és 3 millió ember él nyomornegyedben. A klímaváltozás miatt olyan sok természeti csapás sújtja az országot, hogy a legtöbb ember kényszerből utazik a fővárosba, nincs más lehetőségük. A bangladesiek negyede a létminimum alatt él, de ha még házukat is elmossa a víz, vagy a termőföldjük használhatatlanná válik, akkor csak a nagyvárosban tudnak szerencsét próbálni.

5. Mexikóváros, Mexikó – 21,7 millió

Mexikó teljes lakosságának 20%-a fővárosban, Mexikóvárosban él. Ez a city ékes példája annak, hogy a világ legnagyobb városai nem mindig nagy, sík területre épülnek, ugyanis a metropolisz legmagasabb pontja 3900 m magasan van, de a legalacsonyabban fekvő része is 2230 méterrel a tengerszint felett található. Mivel nagyon gyors volt a betelepülés, így nem könnyű lakóhelyet találni a városban, az utóbbi 2 évben lassult csak le a népesedés növekedése.

4. São Paulo,  Brazília – 22 millió

Az egész Amerikai kontinens legnagyobb városa, amely a sok bevándorló miatt kulturális szempontból Dél-Amerika legszínesebb városa. A São Paulóiak 81%-a vallja magát bevándorlók leszármazottjának, tehát a gazdasági központban és az agglomerációban alig él őslakos. Előrejelzések szerint 2030-ra a város lakossága elérheti a 23 milliót.

3. Sanghaj, Kína – 27 millió

Sanghaj a világ legnagyobb területű városa, emellett az elmúlt 20 évben a leggyorsabban fejlődő nagyváros: 2050-re 50 millió lakosnak kell osztozkodnia Kína (sőt, egész Távol-Kelet) egyik legfontosabb kereskedelmi pontján, amely a 19. században erősödött meg a város a textiliparának és halászatának köszönhetően. A túlnépesedett nagyvárosok minden hátrányát fel tudjuk sorolni Sanghajról: rendkívül szennyezett, az infrastruktúra pedig nem tud 27 millió embert kiszolgálni.

2. Delhi, India – 30,2 millió

Földünk második legsűrűbben lakott városában 2035-ben a jóslatok szerint 43 millióan laknak majd, ugyanis rengetegen költöznek be India elmaradott városaiból a fővárosba. Delhi a világ egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városa, történelme során számtalan birodalom központja volt, és fontos keleti kereskedelmi útvonal része évezredek óta.

1. Tokió, Japán – 37,3 millió

Nemcsak Japán fővárosa, de a császár székhelye is ez a gigantikus város, amelynek lakossága már a 18. században elérte az 1 millió főt. Igaz, most a növekedés lelassult, 2019 óta 0,11%-kal csökkent a népesedés mértéke, ami különösen érdekes annak fényében, hogy az eredetileg 2020-ra tervezett olimpia miatt azt gondolhatnánk, többen költöztek a városba. Ha a csökkenő tendencia folytatódik, a számítások szerint 16 év múlva másfél millióval kevesebb ember lakik majd Tokióban.