Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezésére az UNESCO 1975-ben nyilvánította a zene világnapjává október 1-jét. Ezen a napon a világ minden pontján nagyszabású eseményekkel emlékeznek meg arról a csodáról, amit zenének neveznek. Ennek a csodának a transzcends volta teljesedik ki a zeneművekben – talán nem véletlen a hasonlóság az operaházak és a templomok között…
Teatro alla Scala, Milánó
Fotó: Shutterstock
A világ leghíresebb operaháza 1778-ban, Mária Terézia uralkodása alatt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, az első premiert 3500 ember látta. A Scala egy régi templom helyén épült, nevét Regina della Scalaról kapta. A közönséget és az előadóművészeket egyaránt mágnesként vonzotta: a 19. század legnagyobb zeneszerzői tevékenykedtek itt, mint például Gioachino Rossini, Vincenzo Bellini, Giuseppe Verdi és Giacomo Puccini.
La Fenice, Velence
Fotó: Greta Gabaglio/Shutterstock
A Teatro La Fenice Velence San Marco negyedében, a Canal Grande partján található. Az olasz történelemben ez az egyik leghíresebb színház. Fénykorát a 19. században élte, amikor a korszak négy nagy zeneszerzője – Rossini, Bellini, Donizetti és Verdi – számos híres opera premierhelyszínének választotta. Az operaház neve – főnix színház – arra utal, hogy „hamvaiból feltámad", ugyanis a jelenlegi épület helyén már három másik színház is állt, és mindhármat tűzvész pusztította el.
Wiener Staatsoper, Bécs
Az 1863 és 1869 között neoreneszánsz stílusban épült, 2200 néző befogadására alkalmas Állami Operaház Bécs zenei életének központja. A világ legjelentősebb operaházai közé tartozik, repertoárja nemzetközi szinten is páratlanul gazdag. Évente 50-60 operát és 10 balettprodukciót mutatnak be. Ausztria legnagyobb társadalmi találkozóhelye, többek közt itt rendezik meg a híres Bécsi Operabált is.
Magyar Állami Operaház, Budapest
Magyarország egyetlen, nagy létszámú társulattal rendelkező operaháza Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült. A pazarul díszített épület Budapest egyik ékessége. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitója 1884. szeptember 27-én volt Ferenc József császár és király jelenlétében. 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. Az operatársulat mellett a Magyar Nemzeti Balett is otthont kapott a falai között.
Moszkvai Nagyszínház
Fotó: Shutterstock
A „Bolsoj" a világ vezető operaházainak egyike, Oroszország első számú zeneszínháza. Nyolcoszlopos klasszicista főhomlokzatával Moszkva egyik ikonikus épülete. Alapítása időpontjának hivatalosan az 1776-os évet tartják, bár első önálló épülete csak négy évvel később készült el. A színház többször leégett és újjáépítették. 1856. augusztus 20-án – Bolsoj Tyeatr néven – újra megnyitotta kapuit.
Opéra Garnier, Párizs
A hatalmas méretű, rendkívül díszes Opéra Garnier egyszerre 2200 nézőt tud befogadni. 1875-ben nyitották meg, Párizs két operaháza közül ez korábbi. Nevét tervezőjéről kapta, aki a neobarokk stílussal a „III. Napóleon stílust" akarta megteremteni. Az egész épület szerkezetének minden eleme lenyűgöző hatást kelt.
Sydney-i Operaház
Ausztrália legnagyobb városának operaháza 2,2 hektáron terül el, tervezőjét a Sydney jachtkikötőjében lévő hajók ihlették. A modern expresszionista épületet II. Erzsébet királynő 1973-ban avatta fel. Belső terének stílusát „a világűrkorszak gótikájaként" határozzák meg. Itt található a világ legnagyobb színpadi függönye, valamint a világ legnagyobb mechanikus orgonája, amely a 2700 néző befogadására alkalmas hangversenyterem dísze.