1872-ben látta meg a napvilágot a sarkvidékek legeredményesebb felfedezője, a norvég Roald Amundsen, aki a Déli-sark vakmerő felfedezőjeként vonult be a történelembe.

Amundsen megszállottan hajszolta az elsőknek járó dicsőséget. Az 1890-es évek végén – egy belga expedíció tagjaként – egy befagyott hajón elsőként teleltek át az Antarktisz közelében, majd jött egy komolyabb elsőség, amikor társaival 1903 és 1906 között végighajózta az Északnyugati átjárót. 1910-ben expedíciót szervezett Északi-sark meghódítására, de miután úgy hírlett – utóbb kiderült, tévesen –, hogy ebben megelőzték őt, titokban a déli pólus felé vette az irányt, méghozzá úgy, hogy ebbe nem avatta be az expedíció támogatóit, de még a legénységet is csak már a tengeren tájékoztatta. Riválisával, Robert Falcon Scott angol felfedezővel őrült hajszában versengtek az elsőségért, hogy kitűzzék nemzetük zászlaját a Déli-sarkon. Végül Amundsen csapata járt sikerrel, ami óriási hírnevet szerzett a felfedezőnek, de kalandvágyát nem hűtötte le: repülővel és léghajóval akarta meghódítani az északi sarkvidéket. A félelmet nem ismerő felfedező végül a Barents-tengerbe veszett repülőjével egy mentőakció közben.

Északnyugati átjáró

Gyarmatosítók évszázadokon keresztül próbálkoztak azzal, hogy Amerikát észak felől megkerülő hajózható útvonalat találjanak Ázsia felé. Amundsen és hat társa 1903-ban indítottak expedíciót a kanadai sarki vizeken, és a Gjøa nevű hajón három év alatt jutottak át az Északnyugati átjárón. Útjuk során kapcsolatba kerültek eszkimókkal, akiktől Amundsen elsajátította a sarkvidéki életmódot.

Első a Déli-sarkon

Amundsen és csapata majd’ egy évvel az antarktiszi partraszállása után, 1911. december 14-én érte el a Déli-sarkot, ezzel mindössze 35 nappal megelőzve angol riválisát, Scottot. Sikere az előre kiépített raktáraknak, illetve a több tucat szánhúzó kutyának volt köszönhető – amelyek táplálékul is szolgáltak a felfedezőknek. Beárnyékolta a norvég dicsőségét, hogy Scott nem élte túl az expedíciót.

Repülés a sarkvidéken

Amundsen az északi sarkvidéken is elsőséghez akart jutni. Először repülőgéppel próbálta elérni az Északi-sarkot, de 1925-ben mindössze az északi szélesség 87° 44'-ig jutott társaival. Majd 1926-ban a Spitzbergák és Alaszka közötti három napos út alatt – valószínűleg elsőként – átrepültek az Északi-sark fölött Norge nevű léghajójukkal.