​Jogot végzett, jelenleg azonban utazással foglalkozik. Hogyan vált Janka Schweighoferová jogász Janka Travelhacker néven hivatásos világutazóvá?

Azért kezdtem jogot tanulni, mert nem szerettem a műszaki tantárgyakat. Sokáig arra készültem, hogy a paragrafusok határozzák meg majd az életemet, amikor azonban még diákként dolgozni kezdtem egy jogászcégnél, rádöbbentem, hogy ez nem nekem való. Harmadéves voltam, amikor a barátommal elutaztam a Seychelle-szigetekre. Senki sem értette, hogy egy ilyen, az átlagember anyagi lehetőségeit meghaladó drága helyre hogyan juthatott el egy diáklány és tölthetett ott egy egész hónapot. Így hát a barátom javaslatára írtam erről egy cikket, amely azonnal sikert aratott és óriási visszhangot keltett az interneten.

​Egy cikk megírásától hogyan jutott el a profi bloggerségig?

Remek döntésnek bizonyult, hogy az olvasók a blogbejegyzések végén megadhatták az e-mail címüket. Így azonnal többezres publikumra tettem szert. A barátommal, aki értett a marketinghez, létrehoztunk egy e-bookot 7 tipp, hogyan utazzunk olcsón címmel, amit e-mail címe megadásával bárki letölthetett. Létrehoztunk egy weboldalt, én pedig folytattam a cikkírást. Egy napon a barátom azzal a javaslattal állt elő, hogy könyvet kellene írnom. Így indult az egész. 2017-ben utazás kategóriában az Év Bloggere lettem, és a közösségi médiában is szerepet vállaltam.

​A projekt lényege az elejétől kezdve az volt, hogyan is utazzunk olcsón?

Nem pusztán olcsón, hanem szinte fillérekért. Annak idején ezer euró volt a számlámon. A low cost Seychelle-szigeteki utazás pont jó volt kezdetnek. Rájöttem, hogy tudok frappáns, praktikus tippeket adni. Mivel minden úti célt alaposan látnom kell, sokat gyalogolok – naponta akár 30 kilométert is. Így születnek azok a tippek, amelyekért – még elindulás előtt – én is hálás lettem volna.

​Mi alapján választja ki az új úti célokat és a helyi látnivalókat?

Teljesen véletlenszerű, sok tényező játszik közre ebben – a járványügyi korlátozásoktól kezdve a barátoktól kapott ötletekig. A választott helyszínnel kapcsolatban mindig információgyűjtéssel kezdem. A repülőjegy megvásárlásakor már viszonylag sokat tudok az adott országról. A Google térképem tele van szívecskékkel, amelyek azokat a helyeket jelölik, amelyeket szeretnék meglátogatni.

Egy-egy adott helyszínen átadja magát a pillanatnak, és csak otthon írja meg a tapasztalatait, vagy ott helyben is dolgozik?

Mindkettő. Írni inkább otthon szoktam, a közösségi médiába szánt fotókat és videókat viszont a helyszínen kell elkészítenem.

Milyen a viszonya a fotókkal és videókkal?

Gyűlölöm őket (nevetés), de megszoktam. Megtanultam, hogyan beszéljek a kamerába, és álljak fotózáskor, de nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy az utazásaim tökéletesek. Ha azonban csúnya képeket készítenék, senki sem olvasná el a cikkeimet. Manapság egyre fontosabb szerepet kapnak a videók is. Nagy előnyöm, hogy a barátom filmes. Ha megtehetném, törölném az Instagram-profilomat, és csak hírlevelet küldenék, ez a kedvenc közösségi médiám. Kicsit kényszerből lettem influencer. Szeretnék praktikus tanácsokat adni az embereknek, és ehhez olyan formára van szükség, amilyet a többség elfogad.

Van valami az utazásban, amit nem szeret?

Azokat a pillanatokat, amikor nem történik semmi, és várnom kell valamire. Ha késik a busz, ha az autókölcsönzőben még nincs előkészítve az autó, ha megállítanak a rendőrök, és azt várják, hogy lefizessem őket. Nem szeretem, ha olyan dolgok történnek, melyeket nem terveztem meg, bár ez is az utazás része.

Mely országokat szeretné a közeljövőben bejárni?

Szaúd-Arábiát, Afganisztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt vagy Kazahsztánt. Ezt követően Burmát, majd Indonéziát, látni szeretném a Húsvét- és a Galápagos-szigeteket, Nicaraguát és Hondurast. Erre az évre ez talán elég is lesz (nevetés).

Elárulja, mely országokba szeretne visszatérni, melyek azok, amelyek egyáltalán nem vonzzák újra, és melyik az, ahol akár le is telepedne?

Bár nagyon elégedett vagyok Szlovákiában, ha valahol mégis máshol kellene élnem, akkor Szlovéniát választanám. Szívesen visszatérnék Nepálba és Iránba, Európában pedig mindig örömmel látogatok el Portugáliába, Olaszországba vagy Görögországba. Nem zavarna az sem, ha újra el kellene mennem Balira, Vietnamba, Panamába vagy Kolumbiába. Nem szeretnék viszont visszatérni a Karib-térségbe, Indiába, Marokkóba vagy Spanyolországba.

​Milyen konyhát szeret?

A hagyományos szlovák konyha nem igazán az én világom. Szeretem az ázsiai konyhát – sokszor fogyasztok thai, vietnami vagy indonéziai ételeket. És imádom a mexikói konyhát.

Érte valamelyik országban pozitív gasztronómiai meglepetés, olyasmi, amire egyáltalán nem számított?

Igen, a Seychelle-szigeteken. Az ottani kreol konyhára a francia és az afrikai konyha is hatott, csodálatos halételeket készítenek. A legjobb reggelit – kókusszal kevert, szárított, darált tonhalból készült kis lepények formájában – a Maldív-szigeteken ettem. Ezt a fajta reggelit soha nem sikerült megismételnem, nagyon boldog lennék, ha valaki újra el tudná készíteni nekem.

S mi a helyzet a kávéval, amelynek szintén nagy rajongója?

A kávénál nagyon fontos számomra a minőség és az íz. Mindig viszek magammal filtert, kávéskannát, kézi darálót és kávét, amit általában még Szlovákiában veszek meg. Egy dolog ugyanis a kávékultúra, a másik pedig a kávé minősége. Kolumbiában például mindkettő megvan. Ellenben Brazília, a világ legnagyobb kávéexportőre kávékultúráját tekintve egyáltalán nem nyűgözött le. Jó kávét mindig a fővárosokban találok, illetve ott, ahol vannak hipszter bisztrók és kávézók.

​Ha azt mondom, utazás, mi az első történet, ami eszébe jut?

Az, amikor Bogotában egy kétes hírű negyedbe tévedtünk. Dél-Amerikában a nagyvárosok központjában is vannak olyan részek, ahová nem szívesen teszi be a lábát az ember. Rossz utcába fordultunk be, és olyan helyen találtuk magunkat, ahol mindenki nagyon furcsán méregetett minket. A helyiek bográcsban főztek valamit a tűz fölött az utcán, amikor megjelentünk mi négyen – szemmel láthatóan turisták, az utca túloldalán. Rajtunk kívül sehol senki. Úgy tettünk, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és tovább haladtunk. Hátizsákunk pántját szorongatva abban reménykedtünk, hogy a legközelebbi keresztutcánál jó irányba fordulunk be, és nem keveredünk még mélyebbre ebben a negyedben. Végül szerencsére így is történt.

Az eredetileg 2019-ben kiadott könyve, az Utazz milliók nélkül tavaly év végén már az ötödik átdolgozott kiadását érte meg. Miben új most ez a könyv?

Százharminc oldalnyi új tipp, harminc új fejezet, több új lista és tanács is került bele. A koronavírus-járvány óta annyira megváltozott az utazás, hogy gyakorlatilag minden fejezetet át kellett íni.

Amit Jankáról tudni kell...

JANKA SCHWEIGHOFEROVÁ (30)

Utazó blogger. Besztercebányán született, de kiskorától Pozsonyban él. Barátjával a főváros központjában laknak. Praktikus tanácsai már több ezer embernek segítettek abban, hogy olcsóbban és egyszerűbben utazhassanak. 2022 végén jelent meg az Utazz milliók nélkül című könyvének ötödik kiadása. Szereti a minőségi bort, a steaket és a jó kávét.