A külvárosban, Hietzingben található terület 1569-került a Habsburgok tulajdonába, 1642-ben II. Ferdinánd császár felesége, Eleonóra egy nyári lakot építtetett a birtokra, melyet az egyik legenda szerint elsőként ő nevezett Schönbrunn-nak, egy másik szerint pedig Mátyás főherceg. A Schönbrunn név (szó szerint: szép forrás) a birtokon lévő, kivételes szépségű forrásra utal.

A császár nyári rezidenciája

Fotó: 123rf

Schönbrunn a 18. század közepétől az osztrák uralkodók kedvelt nyári rezidenciája volt – télre visszaköltöztek a Bécs belvárosában található Hofburgba. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a kastélynak ez a funkciója 1918-ban megszűnt, és múzeummá alakították át, majd 1996-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A barokk kastély Bécs egyik leglátogatottabb attrakciója. Az impozáns épület aranysárga színe a Habsburg-birodalom egyik szimbóluma volt. Belső terei rokokó stílusúak (többnyire fehér felületek 14 karátos arany levéldíszítéssel), cseh kristálycsillárokkal és cserépkályhákkal. Az eredeti szándék szerint vadászháznak épült, de a folyamatos bővítéseknek köszönhetően végül a császári család reprezentatív nyári lakhelye lett belőle. A hatalmas kastélyban 1440 helyiség található, ezekből 45 látogatható – érdekesség, hogy 200 konyha szolgálta ki a császári udvartartást.

Kastélypark

Fotó: 123rf

A kastélyt egy nagy park veszi körül, benne kertekkel, virágágyásokkal, szökőkutakkal és néhány épülettel. A kölni csatában aratott osztrák győzelmet jelképező Gloriette egy gyönyörű történelmi emlékmű, melyet Mária Terézia és II. József uralkodása alatt építettek. Ma kávézóként működik, ahol rendszeresen tartanak kamarakoncerteket.

Schönbrunn egyik különleges látnivalója az Irrgarten, egy kerti labirintus, amely a 12 csillagkép szimbólumát rejti. Bár már nem éri el eredeti méreteit, változatlanul a császári kert egyik ékessége maradt. A kastélypark hátsó részében található üvegházak közül építészetileg a Pálmaház (Palmenhaus) a legérdekesebb, ahol a látogatók az összes kontinens erdőiből származó növényeket csodálhatják meg. Egy kicsit távolabb található az újra megnyitott Sivatagi Ház (Wüstenhaus), amelyben egy rendkívül gazdag kaktuszgyűjtemény tekinthető meg.

Császári állatkert

Fotó: 123rf

A kastélykerthez tartozik Európa legrégebbi állatkertje is. 1752 óta működik, területe fokozatosan duzzadt 17 hektárra, ma pedig a világ egyik legmodernebb állatkertjeként tartják számon. Hírnevét az alapozta meg, hogy 1906-ban itt jött a világra az első fogságban született elefánt. Addig ugyanis a szakmai közönség meg volt győződve arról, hogy az elefánt fogságban nem szaporodik.

A schönbrunni állatkert pavilonjaiban sétálva több éghajlati zónát is bejárhatunk, az esőerdőtől kezdve a sivatagon át a sarkvidékig. Több mint 600 állatfaj él itt, köztük rinocéroszok, elefántok, vízilovak, jegesmedvék, tigrisek, oroszlánok, különféle majomfajok. A látogatók körében a Kínából idehozott pandák a legnépszerűbbek, amelyekre az állatkert rendkívül büszke. A kastély, a park és az állatkert lenyűgöző látványosságok, egy schönbrunni kirándulás igazán tartalmas, akár egész napos családi program lehet.