Besztercebánya Szlovákia egyik legszebb fekvésű városa, festői szépségű környéke sok lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, turizmusra és pihenésre, gyönyörű belvárosa pedig csak úgy vibrál az élettől. A hangulatos éttermek, kiskocsmák teraszain üldögélve ma már hihetetlennek tűnik, hogy 77 éve fegyverropogástól volt hangos a környék.
A város történelme
Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége
Mátyás-tér, 1906.
Besztercebánya első írásos említése 1255-ből származik, amikor IV. Bélától városi rangot kapott. A környékbeli gazdag érclelőhelyek a középkori Magyarország egyik legjelentősebb bányavárosává tették, ahol virágzott a kézműipar és a kereskedelem. A rézérc bányászatát idővel felváltotta a vasérc bányászata. A 14. században épültek az első erődítményei a gótikus plébániatemplom köré, a 15. században pedig már fal vette körül a várost. 1620-ban Besztercebánya volt az országgyűlés helyszíne, itt választották meg Magyarország fejedelmévé Bethlen Gábort. A Rákóczi szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt, de 1703-ban a császáriak visszafoglalták. A város erődítményeit lebontották, és csak a Mészáros-bástya, valamint a várostorony maradt meg.
A szlovák nemzeti felkelés központja
Fotó: 123RF
A Szlovák Nemzeti Felkelés tér
A város történelmében igen fontos esemény volt a szövetséges hatalmak támogatásával 1944. augusztus 29-én kitört szlovák nemzeti felkelés. A felkelés legfőbb célja a hitleri Németország csatlós államának számító Szlovákiában állomásozó német erők meggyengítése, illetve a közeledő szovjet hadsereg támogatása volt, hogy az ország minél hamarabb átállhasson a világháborúban. A német erőket váratlanul érték az augusztus végén megindított partizántámadások. A kezdeti sikereket néhány napon belül Szlovákia német megszállása követte, a német megszállókkal szemben harcoló felkelők központja pedig Besztercebánya lett. A folyamatos utánpótlással megerősödő német haderő két hónappal később, október 27-én vérengzések közepette elfojtotta a szlovák nemzeti felkelést. Az életben maradt szlovák felkelők a város környéki hegyekbe vonultak vissza, és onnan folytatták tovább a harcot. A felkelés kitörésének napja, augusztus 29. az 1993-ban önállóvá vált Szlovákiában nemzeti ünnep lett, hogy ily módon is emléket állítsanak a felkelőknek és a harcokban elhunyt áldozatoknak.
Besztercebányai látványosságok
Fotó: 123RF
Jobb szélen a ferde torony
A szlovák nemzeti felkelés témáját feldolgozó és bemutató SNP Múzeum a főtér közelében található, amely állandó és időszaki kiállításoknak is helyet ad. Korbeli egyenruhákból, kézifegyverekből és kitüntetésekből különösen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik.
A román stílusban épült római katolikus Szűz Mária-templom a XIII. századból való, többször átépítették. A templom legértékesebb kincse a Szent Borbála-oltár, amely a híres Lőcsei Pál mester munkája.
A besztercebányai ferde torony néma őrként áll a Szlovák Nemzeti Felkelés terén. A karcsú, díszes torony fokozatosan elhajlik a tengelyétől, ami szabad szemmel is jól látható – ferdesége mára már 68 cm. A torony körfolyosójáról csodálatos kilátás nyílik a városra, valamint a Körmöci-hegységre és az Alacsony-Tátra hegycsúcsaira.
A középkori alapokra épült, kétszintes reneszánsz Thurzó-palota a Thurzó-Fugger bányászati és kereskedelmi vállalat székhelye volt. A mennyezet és a falak freskóit a 15. század második felében festették, rajtuk Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címereivel. Az épületet 2007-ben az év műemlékévé választották Szlovákiában.