Október 28. jeles nap mind a szlovák, mind pedig a cseh történelemben. A széteső Osztrák-Magyar Monarchia országrészeiből ezen a napon alakult meg 1918-ban Csehszlovákia. Milan Rastislav Štefánik szlovák politikus, diplomata és csillagász személyében Csehszlovákia egyik alapítójára is emlékezünk ezen a napon, akinek Tomáš Garrigue Masaryk mellett oroszlánrésze volt abban, hogy az új állam létrejöhetett.
Európa egyik leghaladóbb állama
Az közismert, hogy Csehszlovákia volt a Monarchia legfejlettebb utódállama, elsősorban a világhírű, innovatív cseh könnyűiparnak köszönhetően. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a köztársaság berendezkedésére a demokratikus szellem volt jellemző, az állam alapítói Franciaország és az Egyesült Államok parlamentáris rendszereit vették alapul. Az 1938-ig fennmaradt ún. Első Csehszlovák Köztársaságot a történészek Európa egyik leghaladóbb rendszereként tartják számon. Az alkotmány kimondta, hogy az állam minden polgára egyenjogú, és a nők számára is biztosította a választójogot, amivel Csehszlovákia olyan klasszikus nyugati demokráciákat is megelőzött, mint pl. Nagy-Britannia.
Fotó: Shutterstock
Egy tudós államalapító
Amikor kitört az első világháború, az eredetileg csillagász és filozófus végzettségű M. R. Štefánik beállt a Francia Idegenlégióba, ahol vadászrepülő pilóta lett. A francia légierőn belül fontos szerepet vállalt a meteorológiai szolgálat kiépítésében. Štefánik csillagászati és meteorológiai tudományos munkássága miatt nagy elismertségnek örvendett a legfelsőbb francia politikai körökben, és így meg tudta szerezni az antant legfontosabb vezetőinek politikai támogatását a csehszlovák függetlenségi törekvésekhez. Ő szervezte meg Masaryk találkozóját a francia miniszterelnökkel, Aristide Briand-nal. Legnagyobb diplomáciai sikere, hogy az 1916-ban Párizsban megalakult Csehszlovák Nemzeti Tanácsot – melynek Štefánik az alelnöke volt – az antant elismerte a jövendő Csehszlovákia kormányának. Csehszlovákia képviseletében részt vett a háborút követő párizsi békekonferencián is, ahol azonban már megmutatkoztak a tudós és a politika közötti ellentétek: az új állam külpolitikai irányultsága miatt konfliktusba keveredett Edvard Benešsel (később csehszlovák külügyminiszter, majd köztársasági elnök).
Halálának körülményei
Štefánik az olaszországi Udineből utazott repülővel Pozsonyba 1919 májusában, azonban a repülőgép leszállás közben lezuhant, utasai pedig mindannyian az életüket veszítették. A tragédiával kapcsolatban számos elmélet született. Az egyik ilyen elmélet szerint Štefánik olasz repülőgépét a zöld-fehér-piros felségjelzés miatt magyar repülőnek vélték (a magyar trikolór piros-fehér-zöld), ezért a csehszlovák katonák lelőtték. Egy másik elmélet szerint – amely Andrej Hlinka szlovák politikus nevéhez köthető – a sikeresen landoló repülőgépből kilépő Štefánikot csehszlovák katonák lőtték le Edvard Beneš parancsára.
Štefánik síremléke
Milan Rastislav Štefánikot szülőfaluja, Košariská közelében temették el – sírboltja a Berezó határában lévő, 543 méter magas Bradlo-hegyen található. A monumentális építmény Dušan Jankovič építész egyik legjelentősebb munkája. A fehér mészkőből készült fenséges mauzóleumot 1928. szeptember 28-án avatták fel ünnepélyes keretek között. Az építmény minden sarkából 12 méter magas, kőből készült obeliszk emelkedik. 1988-1996 között az emlékmű teljes körű rekonstrukción esett át. A festői környezetben található Bradlo csúcsán található síremlék rendszeres megemlékezések színhelye lett Štefánik halálának évfordulója és Csehszlovákia létrejöttének alkalmából. Évente több ezer látogató keresi fel a helyet, hogy tisztelegjen a kiváló szlovák tudós és államférfi, Milan Rastislav Štefánik emléke előtt.