A Tapolca alatt húzódó barlangrendszer és tavas barlang szuper látványosság, egyszer muszáj itt csónakba ülni. Az viszont biztos, hogy jobban járunk a látogatással hétközben, és szezonon kívül is érdemes erretévedni. A Drive Balaton különszámának beszámolója a föld alatti látványosságról:
Magyarország egyik legkülönlegesesebb természeti képződményének felfedezése egy szerencsés véletlenhez köthető. Történt ugyanis, hogy 1902 januárjában Tóth Pál pékmester házat építtetett, ahhoz pedig kút is dukált volna, amelynek a munkálataival megbízta Németh Ferenc kőművest. Ő csákánnyal és vésővel látott hozzá a fúráshoz, ám a kemény kőzetben végül muszáj volt robbantáshoz folyamodnia. Az egyik ilyen alkalommal mintegy 14 méteres mélységben sötéten hívogató üreg tárult fel a készülő kút délnyugati falán. Amint a Tapolcai Lapok akkoriban beszámolt róla, ezt látva néhány emberen hamar úrrá lett a kíváncsiság. Átbújtak az ehhez pont megfelelő méretű lyukon – aztán beljebb mászva megdöbbenve tapasztalták, hogy „a szűk nyílás csakhamar egy szélesebb folyosóvá lesz, mely másfél métertől négy-öt méter magasságúvá is válik.” A csodálkozásuk csak még tovább fokozódott, amikor újabb pár méterrel beljebb egy föld alatti tó háborítatlan víztükrére bukkantak a sötétben.
Fotó: Egry Csaba
Buborékos barlang
Cseppköveket hiába keresünk itt, a „ragyás” felületű kőzettestben (a 14 millió évvel ezelőtt képződött, vízszintesen rétegzett mészkőben) kiboltosodó, félgömb alakú bemélyedések, a gömbüstök azonban tanúskodnak róla, hogy karsztos eredetű barlangban járunk. Ezeket a felülről beáramló hidegebb, valamint a több száz méteres mélységből feltörő, melegebb vizek kölcsönhatása alakította ki, amikor még a barlangnak ez a része is teljes egészében víz alatt volt. Az eltérő hőmérsékletű vizek találkozásának tudható be a barlangi tó langyos, 20 fok körüli hőmérséklete is.
Ha egyszer csónakázol, az itt legyen!
A látogatók 1938-ig csak a partjáról tekinthették meg a tó, illetve a tavacskák víz alatti lámpákkal megvilágított, s ettől smaragdzöldben-azúrkékben csillogó víztükrét. A törmelékhalmokat eltávolítva, a medret kimélyítve ekkor tették csónakázhatóvá a tavat – de még nem körbe, az út utolsó, kb. 30 méter hosszú szakaszát ugyanis később, mesterségesen alakították ki. Föld alatti kalandunknak kétségkívül ez a pár perc, a kristálytiszta vízen való áhítatos suhanás jelenti a csúcspontját. Ha szerencsénk van, megpillanthatjuk a tavasbarlang egyik állandó lakóját, egy 7-14 cm-es halat, a fürge csellét. (A helyieknek csak „csetri”.)
Labirintus a város alatt
Evezés közben feltűnhet három szifon, azaz víz alatti átjáró. A barlangi búvárok, illetve konkrétan Ráday Ödön által az 1950-es évek végén ezekben megkezdett kutatások végül fényt derítettek rá, hogy a tavasbarlang nemcsak a Malom-tóval áll összeköttetésben, hanem a gyógyhatású levegőjéről híres, száraz Kórház-barlanggal, valamint a 2002-ben megtalált, csodálatos kristályképződményeket és számos nagy felületű tavat rejtő Berger Károly-barlanggal is. Így Tapolca alatt egy jelenleg kb. 13 km-es hosszúságban ismert, óriási barlangrendszer keszekusza labirintusa hálózza be a kőzettestet.
Kúszó-mászó
A természetes labirintus legnagyobb részébe kizárólag a barlangászok merészkedhetnek be kutatás céljából, a tavasbarlang bejáratánál 2015-ben átadott látogatóközpontban viszont fotók és 3D-s kisfilmek segítségével mi is megismerkedhetünk a karsztvidékek titokzatos világával, megtapogathatunk különféle kőzeteket, miközben a gyerekek a kúszóbarlangban teszik próbára a bátorságukat. Összesen 7 terem, valamint egy mászófal várja itt a kalandra vágyókat, és mivel a barlangba eleve csak a látogatóközponton keresztül juthatunk be, az egész programra annak ellenére is érdemes rászánnunk legalább másfél órát, hogy maga a csónakázás alig 15-20 percig tart.
Kéktúrázol Magyarországon?
A Tapolcai-tavasbarlangot lényegében érinti az Országos Kéktúra nyomvonala is, maga a város pedig két szakasz – a 4. és az 5. – találkozásánál fekszik, így a kéktúrázók rengeteg izgalmas helyet fedezhetnek fel a környéken. Keszthely felé mindenképp érdemes felmászni a Kő orra nevű pontra, ahonnan szokatlan szögből pásztázhatjuk végig a tanúhegyeket, Badacsonytördemic irányába pedig a Szent György-hegy látnivalói kihagyhatatlanok – különösen a bazaltorgonák. Ha hosszabban időznénk itt, és hajlandóak vagyunk letérni a nyomvonalról, a lebányászott tanúhegy, a Haláp teteje vagy Hegyesd várának romjai megérik a fáradságot.
Szöveg: Farkas Péter