A Morva és a Duna összefolyásánál lévő Dévényre emberemlékezet óta a Kárpát-medence nyugati kapujaként tekintettek az itt élő népek. Az évszázadokig védelmi funkciókat betöltő település ma Pozsony egyik városrésze, ősi várának környéke pedig kedvelt kirándulóhely.
Stratégiai helyen
A régészeti leletek szerint Dévény környéke a kőkorszak óta folyamatosan lakott terület – kelta, római és morva erődítmények maradványait tárták fel. A rómaiak őrtornyokat építettek itt a Balti-tengertől a Földközi-tengerig vezető borostyánút védelmére, később pedig morva uralkodói székhely lett. Rastislav fejedelem dévényi palánkvárát 864-ben Dowina néven említi a híres keleti frank krónika, a Fuldai évkönyv (Annales Fuldenses). A magyar krónikák szerint 1288-ban már egy kőből épített királyi vár, Dyven állt itt. Abban az időben már Magyarország egyik legnagyobb erődje volt, amely az ország nyugati vízi határait védte, a vár szolgálófaluját pedig Villa Thebyn néven említik.
Keresd a nőt!
A Duna és a Morva folyók feletti hegyen emelt vár a Kárpát-medence nyugati kapujának számított. Neve a szláv deva (fiatal lány) szóból ered. (A szláv törzsek által lakott területeken régen több erődítményt is ugyanígy neveztek, azokat, amelyekbe szűz lányokat falaztak be, ugyanis azt hitték, hogy így bevehetetlenné válnak.) Érdekesség, hogy ehhez az ikonikus várhoz kapcsolódó szinte valamennyi legendában hangsúlyos szerepet kaptak a nők. Az egyik ilyen legenda egy lovag és egy általa megszöktetett apáca szerelméről szól, akik üldözőik elől a várba menekültek, ahonnan azonban nem találtak kiutat, és a vár tornyából a hömpölygő Dunába ugrottak. Ahol a vízbe estek, egy szikla nőtt ki, amit Asszonykő néven emlegetnek, a tornyot pedig Apácatoronynak hívják. A kalandos történetű vár az idők során sokszor cserélt gazdát, és többször is átépítették. A kuruc háborúk után lassan enyészetnek indult, majd végül Napóleon katonái 1809-ben felrobbantották, így a várnak manapság már csak a romjai láthatók.
Fotó: Shutterstock
Halálos mélység
Középkori hangulat
Bármelyik irányból is érkezzünk a meredek sziklára épített vár romjaihoz, a látvány mindenképpen lenyűgöző. A falakat és bástyákat a Duna-parti sétányról is megcsodálhatjuk, de az élmény persze akkor az igazi, ha közelről szemléljük meg. A vár alaprajza a várszikla alakjához illeszkedik, területére a nyugati oldalról, a Morva kapun lehet bejutni. A két bástya közt lévő, látványos kőkaput a 15. században építették egy korábbi nagymorva-kori erődfalon.
A várdombon található gyalogút bal oldali elágazása ahhoz a helyhez vezet, ahol egy morva templom állt a 9. században. A jobb oldali elágazás a középkori vár romjaihoz visz. A 15. század első felében gótikus stílusban épített, kétemeletes palota a 16. században egy reneszánsz palotával és egy új erődítménnyel bővült. Napjainkban a palota boltíves termeiben a Pozsonyi Városi Múzeum kiállítása tekinthető meg. A középső vár udvarán egy 55 méter mély kút található, a mellette lévő kilátóteraszról fantasztikus kilátás nyílik a Dunára és az osztrák Braunsberg hegycsúcsra. Nyáron a várban rendszeresen rendeznek várjátékokat, gerelyvetést, baltahajítást, nyíllövést, a vár alatti kikötőből pedig sétahajóval juthatunk el Pozsonyba és HainburgbaFotó: Shutterstock