Eger világhírű boráról és fürdőjéről ismert, de a magyar történelemben játszott szerepének köszönhetően számos történelmi emlékkel is büszkélkedhet. Tegyünk egy sétát ebben a varázslatos hangulatú városban, ahova minden évszakban van miért ellátogatni.
Heves megye központja Észak-Magyarország második legnagyobb városa. A szlovák határtól mindössze 70 km-re fekszik, még szlovák neve is van: Jáger. Legfőképpen híres vára, a legészakibb török kori minaret, termálfürdői és vörösborai vonzzák ide a turistákat. A város felfedezése közben mindenképpen tartsunk egy kis pihenőt a számos étterem vagy kávézó egyikében, melyeknek kínálatából nem hiányozhatnak a pikáns magyar specialitások, a helyi bor, az egri bikavér és a jellegzetes, rövid és erős kávé.
Egri vár – Európa védőpajzsa
A város legfőbb nevezetessége a vár, ahol az első igazán nagy vereségét szenvedte el az Európát leigázni igyekvő Oszmán Birodalom. Történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor Dobó István várkapitány kétezer fős védőserege a harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat, melyre az akkori keresztény világ „Európa védőpajzsaként” tekintett. Eger védőinek állít emléket Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, illetve a történet alapján készült film, amely minden idők legnézettebb magyar filmje. A Dobó István kapitányról elnevezett vármúzeumban Eger és a vár történetével ismerkedhetünk meg, a Hősök termében pedig megtekinthetjük Dobó István sírkövét és a várvédők névsorát is. A várban gyakran rendeznek különféle történelmi előadásokat is a törökellenes harcok idejéből származó korabeli viseletben.
Fotó: Shutterstock
Európa legészakibb török minaretje
A legenda szerint a magyarok a török sereggel való harcban a helyi sűrű, mély színű bort is „bevetették”, amely a bajuszukat és a szakállukat vörösre festette.
A törökök ettől nagyon megijedtek, és szó szerint menekülni kezdtek az egri bástyák alól, ugyanis azt hitték, hogy az erőd védői bikavért isznak.
A korabeli feljegyzések szerint a több mint egy hónapig tartó ostrom persze nem ilyen egyszerűen zajlott, az viszont tény, hogy a török szultánoknak még 44 évet kellett várniuk, amíg az egri vár a kezükre került. Az Oszmán Birodalom 1596-tól 1687-ig birtokolta Egert, és ebben az időszakban tíz minaretet építettek a városban, melyek közül csak egy maradt fenn. A 40 méter magas, homokkőből készült torony Európa legészakibb török minaretje, amely Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb műemléke. Aki nem riad vissza a szűk csigalépcsőtől, 98 lépcsőfokot megtéve jut az erkélyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Fotó: Shutterstock
Törökfürdő
A törökfürdő medencéje még a török hódoltság idején, 1610 és 1617 között épült. A fürdőt a következő évszázadokban többször kiegészítették és átépítették. Az épület domináns része a kupola, melynek burkolata 200.000 aranyozott mozaikból áll. Az egri törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize a medence hézagosan lerakott padlózata alatt lévő forrásokból tör fel. Összesen hat medence található itt – hagyományos török ilidzsa, hamam, valamint wellness medencék.
Szépasszony-völgy
Nincs olyan borbarát, aki Egerben járva ne keresné fel ezt a völgyet. A belvárosból mindössze néhány perc alatt elérhető Szépasszony-völgy az Egri borvidék központja, ahol rengeteg pincészet működik. Egy „pinceváros”, ahol a puha vulkáni tufába vájt borospincék hosszan nyúlnak be a hegy belsejébe.
Egerszalók, a magyar Pamukkale
Egertől mindössze nyolc kilométerre, Egerszalók község közelében egy ritka természeti képződmény várja a látogatókat. A feltörő termálvízből kicsapódó kalciumkristályok egy hófehér travertindombot hoztak létre – hasonlót csak a törökországi Pamukkalében és az USA-ban a Yellowstone parkban láthatunk. A termálvíz az egerszalóki gyógyturizmus alapja, különösen jó hatással van a mozgásszervi betegségekre.
Fotó: Shutterstock