Egy csésze eszpresszó mellett üldögélve ma már el sem tudnánk képzelni, hogy egy kávéházban kizárólag csak kávét szolgáljanak fel. Pedig egykor ez volt a természetes, és igen hosszú út vezetett odáig, amíg a kávéház a társadalmi élet egyik legfontosabb intézményévé vált. A világ leghíresebb kávéházait bemutató sorozatunk első részében most oda látogatunk el, ahol minden elkezdődött – a párizsi Le Procope kávéházba.
Fotó: Shutterstock
Bár Isztambulban már az 1500-as évek végén is működtek kávéházak, melyeknek mintájára 1624-ben Velencében megnyílt az első európai kávéház, a La Bottega, ezek azonban mégsem tekinthetők kávéháznak a szó mai értelemében – inkább kávét árusító helyek voltak. Hiányzott belőlük az a plusz töltet, ami a kávéházat azzá teszi, ami: kényelmesen berendezett, a kávé mellett meleg ételt, desszerteket és különféle italokat is kínáló, hosszú beszélgetésekre, művelődésre és szellemi alkotó munkára is alkalmas találkozóhellyé.
A világ legrégebbi kávéháza – vagy mégsem?
Fotó: vvoe/Shutterstock
A Procope a világ legrégebbi kávéházának hirdeti magát – ami igaz is, meg nem is. A bejárata mellett található márványtábla szerint 1686-ban alapította egy szicíliai származású nemes, Francesco Procopio dei Coltelli, azaz – ahogy a francia főváros lakói őt ismerték – François Procope. A párizsi elit – írók, művészek, filozófusok és politikusok – körében hamar népszerű találkozóhellyé vált a Rue de l’Ancienne Comédie 13. szám alatt megnyitott kávéház, amely már több mint 300 éve működik itt. A jó ízléssel rendelkező François Procope egy új stílust és ezáltal új vendéglátóipari műfajt teremtett: a kávéház berendezési tárgyait egy fürdőházból vette meg – márványasztalokat, falitükröket, kristálycsillárokat – csupa olyan dolgot, amelyek a mai kávéházak jellegzetes tartozékai. Ebből a szempontból tehát valóban igaz, hogy a Procope a világ legrégibb kávéháza.
Limonádézóból kávéház
A kifinomult ízléssel berendezett hely – amely egyébként kezdetben nem kávéháznak, hanem limonádézónak nevezte magát – egyre több olyan vendéget vonzott, akik művelt emberek társaságában, kulturált körülmények között szerették volna eltölteni az idejüket. A Procope idővel irodalmi szalonná alakult át, ám igazi kávéház akkor lett belőle, amikor 1689-ben az utca túloldalán megnyitotta kapuit a Comédie-Française színház, és a kor legnagyobb írói, költői és színészei a kávéház törzsvendégei lettek.
Az enciklopédistáktól az Egyesült Államok alapító atyjáig
A Procope kávéház a felvilágosodás korának legfontosabb találkozóhelye, sőt, szellemi műhelye lett. A bejáratnál lévő márványtábláról azt is megtudhatjuk, hogy a világirodalom, a politikai élet és a filozófia olyan nagyságai fordultak meg itt rendszeresen, mint „La Fontaine, Voltaire, az enciklopédisták, Benjamin Franklin, Danton, Marat, Robespierre, Napóleon Bonaparte, Balzac, Victor Hugo, Gambetta, Verlaine és Anatole France”.
A latin negyed szívében található kávéházban ma is könnyen elképzelhetjük, amint Napóleon éppen nem tudja kifizetni a fogyasztását, és zálogba adja a kalapját. Vagy amint az Amerikai Egyesült Államok alapító atyja, Benjamin Franklin a Franciaországgal kötendő katonai szövetségről tárgyal. Voltaire autentikus asztalát látva pedig megelevenedik a kor, amelyben a francia felvilágosodás egyik legjelentősebb művét, az Enciklopédiát szerkesztették. A nagy párizsi kávéházak fényűző, mesterkélt eleganciával hívják fel magukra a turisták figyelmét, azonban a „kávéházak anyja” továbbra is őrzi visszafogottan előkelő stílusát. A Procope-ban egy csésze illatos kávé elfogyasztása közben olyan hangulatot élhetünk át, melynek garantáltan nincs párja sehol a világon.