Egyedülálló városfalak

Nagyszombat 1238-ban kapta meg a szabad királyi város címet – a mai Szlovákia területén fekvő városok közül elsőként. Ez nemcsak a szombati szabad vásártartás jogát jelentette, hanem azt is, hogy a lakók fallal vehették körül a várost. A XIII. és a XVI. század között folyamatosan épített és bővített városfal a mai napig fennmaradt, és a maga nemében Európa legfontosabb építészeti különlegességei közé tartozik. A bástyákkal erősített városfalon sétálva úgy érezhetjük magunkat, mint a lovagkorban.

Kis Róma

A Budára, Pozsonyba, Bécsbe vagy Prágába vezető kereskedelmi útvonalak mentén fekvő város már a kora középkorban is jelentős szerepet töltött be. Érdekes módon mégis csak akkor indult igazán fejlődésnek, amikor a török hadak elfoglalták Budát, majd Magyarország egyházi központját, Esztergomot is. 1543-ban az esztergomi érsek „ideiglenesen" a jól védhető, biztonságos Nagyszombatba helyezte át a székhelyét, de a tervekkel ellentétben ez az időszak csaknem 300 évig tartott – sok hasonlóságot mutatva a pápák avignoni fogságával.

Bár a török uralmat az ország megszenvedte, Nagyszombat azonban nagyot lépett előre. Az érsekség a várost nemcsak szakrális központtá tette, hanem az európai művészeti és tudományos életbe is beemelte. Ennek az aranykornak máig tartó hatása van: a város területére és lakosságszámára vetítve Róma után itt található a legtöbb templom, az egyetemet pedig jogelődjének tartja a budapesti ELTE. A Pázmány Péter érsek által 1635-ben alapított egyetemet nemcsak az ott tanuló teológusok és filozófusok tették híressé, hanem a kiváló építészek, festők és szobrászok is, akiknek tevékenysége a mai napig látható a város arculatán.

Az óváros legmagasabb pontjára épített, késő gótikus stílusú Szent Miklós-bazilika Nagyszombat egyik legrégebbi szentélye. Az 1380-tól mintegy száz éven át épített háromhajós templom önmagában is építészeti és szépművészeti remekmű, illetve egyúttal zarándokhely is az itt őrzött, a múltban többször is könnyező, csodatévőnek tartott Szűz Mária-képnek köszönhetően.

A kiemelkedő egyházi műemlékek közé tartozik a barokk stílusú Keresztelő Szent János-székesegyház, melynek pompás belső tere, valamint az 1640-ből származó monumentális főoltára nemcsak a hívőket, hanem a laikus látogatókat is ámulatba ejti.

A jólét jelképe

A középkor hangulata lengi be az óváros utcáit is, a turisták meg sem lepődnek, ha séta közben egy páncélos lovagba vagy apródokba botlanak. Igaz, manapság nem harcra, inkább egy jó kávéra számíthatnak tőlük. Csaknem 500 éve magasodik a gyönyörűen felújított főtér fölé Nagyszombat egyik ikonikus látványossága, az eredetileg őr- és tűztoronynak épült Várostorony, amelyet a helyiek a jólét jelképének tartanak. Napórája és mechanikus toronyórája is megtekinthető, aki pedig megbirkózik a kilátóig vezető 143 lépcsővel, Nagyszombat és a Kis-Kárpátok csodálatos panorámájában gyönyörködhet.