Az Ipolytól Poprádig

Katlannak azokat a helyeket nevezzük, ahol a földkéreg megsüllyedt, a víz pedig a mélyedést üledékkel töltötte fel. Ha ásványi nyersanyagok is felgyülemlettek benne, akkor medencéről beszélünk. Szlovákiában több tucat medence található, a Kassaitól a Garamszentkeresztin és a Felső-nyitrain át egészen a Zsolnai-medencéig.

A legnagyobb kiterjedésűnek a Rimaszombattól Ipolyságig húzódó Dél-szlovákiai-medence számít. Ez az Ipoly mentén talajsüllyedés által kialakult terület hozzávetőleg 1000 négyzetkilométert tesz ki. A medence látványosságai közé tartozik a Derencsényi-kisbarlang, melynek járatai annyira arányosak, mintha emberkéz alkotta volna őket. A barlang Rimaszombattól tizenöt kilométerre, az ismert tó, Meleghegy közelében található. A medence nyugati oldalán a gyűgyi fürdő területén találhatók annak a régi fürdőnek a maradványai, amelyeket még az ókori rómaiak alakítottak ki a travertin mészkőtömbökben. Rendkívül nagy kiterjedésű a Tátraalji-medence is. A Vázseci-hegyhát két részre osztja: a Liptói- és a Poprádi-medencére. A Liptói-medencében található Szentivánon (Liptovský Ján) a helyiek régtől fogva rendszeresen megmártóznak a természet által kialakított termálvizes medencében. A falu a maga hozzávetőleg húsz kastélyával és kúriájával nyilván csúcstartónak számít Szlovákiában. A Poprádi-medencében mindenképp keressük fel a gánóci travertintömböket, ahol csaknem száz éve egy neandervölgyi ember agyának megkövesedett maradványaira bukkantak.

Víztározó és erdei kisvasút

A medencéket a rajtuk keresztülhaladó folyók kötik össze egymással. Az évmilliók alatt a folyók is völgyeket vájtak ki. A leghosszabb a több mint négyszáz kilométeres Vág völgye. A Kriváň alatt eredő Fehér-Vág és a Király-hegy alatt fakadó Fekete-Vág összefolyása előtt a völgyek jellegzetes, keskeny V alakúak. A folyó alsóbb folyásánál a völgyek medencékké szélesednek.

Érdemes felkeresni a Turková-hegyen (1179 m) található víztározót. Áramfelesleg esetén ide szivattyúzzák át a vizet, annak érdekében, hogy megnövekedett áramszükséglet idején a turbinák meghajtására elegendő vízmennyiség álljon rendelkezésre. A leghosszabb erdei völgynek az ugyancsak a Király-hegy alatt eredő Gölnic (Hnilec) völgyét tartják. Mielőtt csaknem kilencven kilométer megtétele után a Hernádba torkollik, a Gölnic megkerüli a dobsinai jégbarlangot és a Szlovák Paradicsom déli oldalán érinti a Sztracenai-kanyont.

Figyelemre méltó a 25 kilométer hosszú Fenyőházi-völgy (Ľubochnianska dolina) is. Délről északra szeli át a Nagy-Fátra Nemzeti Parkot, és mivel a völgyben aszfaltút halad, a kerékpárosok számára ez igazi paradicsomnak számít. Persze nem csak ők akadhatnak rá a Ľubochňán épített vízi erőmű által hajtott egykori erdei kisvasút maradványaira. A községnek – klimatikus gyógyfürdőjének köszönhetően – egészen különleges hangulata van.

Feltartóztathatatlan víz

Szlovákia egyes részein a folyóvizek az előttük magasodó hegységek jelentette akadályokat gyakorta áttörésekkel küzdötték le. Egy részük úgy alakult ki, hogy az akadály hatására előbb egy tó keletkezett, amikor pedig a víz túlcsordult a természetesen gáton, az erózió idővel elégségesen mély áttörést vájt ki benne ahhoz, hogy a folyó visszanyerje korábbi sodrását. Más esetekben az erózió folyamatosan mélyítette ki a növekvő kéregben az áttörést, azaz az erózió gyorsabb volt, mint a hegység növekedése. Így rágta át magát a Vág a Šíp (1170 m) és a Kopa (1187 m) csúcsok között Kraľovany mellett, és így alakult ki a Sztrecsény (Strečno) alatti tíz kilométeres keskeny szurdok is.

A Szlovák Paradicsom északi oldalán található Hernád-áttörés hossza tizenhat kilométer. Hozzávetőleg hárommillió évvel ezelőtt a mai nemzeti park területe emelkedni kezdett, míg az Igló környéki Hernádi-völgy süllyedésnek indult. A folyó fokozatosan elhordta a mészkővonulatot borító kevésbé ellenálló alapkőzetet, majd a mészkőben is utat talált magának. A Hernád-áttörésen át attraktív turistaútvonal vezet. Igazi látványosságnak számít a Pieninekben található csaknem kilenc kilométeres Dunajec-áttörés is. A látogatók a csodás tájat tutajozás közben csodálhatják meg talán leginkább.

Út a sziklákon át

A Hernád-áttöréshez hasonlóan alakult ki a Vágbeszterce közelében fekvő Manini-hasadék (Manínska tiesňava). Legszűkebb pontján nem egészen két méter széles, itt vezet az ország legkeskenyebb közútja. Az alapkőzetbe legmélyebben a Szlovák Karszt Nemzeti Park keleti részén található Szádelői-völgy vájódott be. A négyszáz méter magas sziklafalak vagy a Cukorsüvegként ismert százméteres sziklatorony lenyűgöző látványt nyújtanak. Ha egy vízfolyás szélesebb szurdokvölgyet hoz létre vagy az aljában meandereket alakít ki, a völgyet kanyonnak nevezik. Nálunk a kanyon paramétereinek a Sajónak a Szilicei- és a Pelsőci-fennsík négyszáz méteres ormai között a Szlovák Karszt nyugati részében húzódó, nagyjából egy kilométer széles völgye felel meg. A Pelsőci-fennsíkot a másik oldalról a Csetnek patak kerüli meg, amely ugyancsak egy kilométer széles kanyont vájt ki.

Legek

A legmeredekebb: a Szlovák Paradicsomban található Sólyom-völgy a maga 430 méteres szintkülönbségével

A legmagasabban fekvő autóval járható nyereg: az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) az Alacsony-Tátrában (1238 m)

A legmagasabban fekvő, turistaúton elérhető nyereg: a Kis-Nyereg-hágó a Magas-Tátrában (2376 m)

Az egyetlen hajózható föld alatti folyó: a Styx a Domicai-barlangban, 140 méteres szakaszon hajózható