Hachikót a mai napig a világ egyik leghűségesebb állataként ismerjük. Nemrégiben napvilágot látott egy pozsonyi kutya legalább ugyanennyire szívmelengető élettörténete.
Valószínűleg mind ismerjük Hachiko történetét: a japán shiba inu az 1920-as években Tokióban élt gazdájával, aki munkából hazafelé mindig a Shibuya állomáson szállt le. Hamar szokásukká vált, hogy az állat minden egyes nap kiment elé, és együtt sétáltak haza. A férfi viszont egy napon rosszul lett, és elhunyt a munkahelyén, de az, hogy többé nem jelent meg a gazdája, nem tántorította el Hachikót: innentől kezdve még tíz évig minden nap kiment az állomásra, amíg ő maga is el nem pusztult.
Ajánljuk figyelmedbe! A sarkvidékek versengő megszállottja: Amundsen
Illusztráció
A pozsonyi Apollo története kevésbé ismert, pedig sorsa sokkal hányattatottabb volt. Valószínűleg kiskutyaként a Dunán úszva, egy nagy fadarabon jött át Ausztriából. Pozsonyba érve szerencsére meglátta néhány kikötői munkás – ők valószínűleg a biztos haláltól mentették meg, amikor az Apollo híd alatt kihúzták a vízből, és enni adtak neki.
A munkások egy darabig gondját viselték, de egy idő után el kellett hagyniuk a kikötőt, és nem tudták vagy nem akarták magukkal vinni a kutyát. Ő viszont ottmaradt a Duna partján, és kitartóan várta, mikor térnek vissza a gazdái. Egy idő után a környéken dolgozó emberek és az áthaladó taxisok kezdték el etetni, sőt, később még kutyaházat is építettek neki, és ők nevezték el Apollónak a híd neve után.
Az Apollo híd
A kutya egy idő után elkezdett csavarogni, ám a következő tizenhárom évben mindig visszatért a hídhoz Pozsony különböző pontjairól, mintha még mindig eltűnt gazdáit várná.
2017 környékén aztán megjelent a története a helyi sajtóban, a nyilvánosság hatására pedig állatvédő önkéntesek elintézték, hogy Apollót megvizsgálja egy állatorvos.
Ez is érdekelhet! Hogy bírják a szánhúzó kutyák a nyarat?
Szerencse, hogy így történt, ugyanis a vizsgálat nélkül valószínűleg nem élt volna túl még egy telet: mint kiderült, az idős kutya egy ideje szívbeteg volt, és daganatokat is találtak benne. Azonnal megműtötték, majd egy idős kutyák gondozására specializálódott, Trencsén melletti menhelyre szállították.
A dolgozók szerint itt nagyon jól érezte magát, életének utolsó hét évét szerető, gondoskodó közegben töltötte. Pozsony leghűségesebb kutyája pár héttel ezelőtt pusztult el, körülbelül húszéves korában.