Határok nélkül: a Fertő-tó

Elképesztően gazdag élővilág otthona a sós ősóceán-maradvány.

Fotó: 123RF

Az osztrák-magyar határon található Fertő-tó Európa legnagyobb sztyeppés tava és egyben Ausztria legnagyobb tava is. A Fertő-táj hosszú évek óta népszerű célpont a kirándulók körében, azt azonban kevesen tudják, hogy ez a békés környék tudományos szempontból is különleges. Ez az Európában egyedülálló, enyhén sós vizű tó ugyanis a Thetys ősóceán maradványa, 2001 óta pedig Fertő-Neusiedlersee néven az UNESCO világörökség egyik csodája.

Nemzeti park

Fotó: 123RF

A Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkot 1993-ban hozták létre, két évvel később, mint a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. A védett övezet nagy része kultúrtáj, amely jelentős mértékben függ a tájvédelmi intézkedésektől. A tó 33,5 km hosszú és 12 km széles, vize pedig maximum 180 cm mély. A tó nádövezetével, a környék rétjeivel, legelőivel és kisebb homokos területével rendkívül változatos életteret biztosít az állat- és növényvilágnak.

Ember és természet közös alkotása

Fotó: 123RF

A Fertő-Neusiedlersee világörökségi minősítést kultúrtáj kategóriában kapott. A világörökség egyértelműen jelzi, hogy ezen a területen olyan egyetemes érték található, amely évezredek történelme és a természet évmilliárdos fejlődése következtében jött létre. Maga a tó mintegy 20 ezer éves és a környékén körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt telepedhetett meg az ember. Az emberi tevékenység és a földrajzi környezet eredményeként egy egyedülálló kultúrtáj alakult ki.

A tó 1979-től bioszféra-rezervátum, ahol számos ritka, csak itt élő növény és több mint 300 fészkelő és vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona. Ezen a viszonylag kis területen a flóra és a fauna páratlan sokfélesége található meg.

Barokk kultúrközpont

Fotó: 123RF

A fertődi kastély

A magyarországi oldalon található Fertődön az Esterházy-kastély, amely a táj ékköve, és tágabb értelemben véve is Magyarország egyik kiemelkedő látnivalója. A barokk épületegyüttes egyedülálló építészeti teljesítmény volt a maga korában. Az Esterházyak nagy művészetpártolók voltak, ezért abban az időben családi kastélyuk Magyarország egyik fő kulturális központja volt. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott, ebben az időszakban itt lakott a világhírű zeneszerző és karmester, Joseph Haydn is, aki évtizedekig állt a hercegi család szolgálatában.

Fotó: 123RF

Széchenyi otthona

Nagycenken található a legnagyobb magyar, Széchenyi István egykori otthona, a Széchenyi-kastély, amelyet a család 1741-ben kezdett építeni barokk stílusban. Mai formáját Széchenyi István alakíttatta ki, Magyarországon ebben az épületben alkalmazták elsőként a vízöblítéses WC-t és a gázvilágítást. A II. világháború során jelentősen megrongálódott, 1960-ban elkezdték a rekonstrukciót, 1973-ban pedig emlékmúzeumot is nyitottak benne.

Fotó: 123RF

Ruszt

Az osztrák oldalon található Ruszt városa, amelynek óvárosa 2001-től a Fertő-tó térségével együtt az UNESCO világörökség része lett. 1989-ben itt alapították meg a világ első német nyelvű borakadémiáját. Kiemelkedő látványossága az 1400 előtt épült Halásztemplom, amelyet lőréses erődfal vesz körül.

A Boldogasszony (Frauenkirchen) városában található, 1695 és 1702 között épült ferences templom a magyar egyházi barokk építészet egyik legszebb alkotása, a környék legnagyobb zarándokhelye, amelynek legfőbb kincse egy Madonna-kegykép. Kiemelkedő művészeti értékei közé tartoznak a gyönyörű barokk freskók, a gazdagon díszített stukkók, valamint az impozáns főoltár, amely a szentély zárófalát teljesen betölti.

AMI MÉG ÉRDEKELHET