A csapat Važec községből indult, innen a helyi kocsisok vitték el Štúrt és társait a hegy lábához, ahonnan már a saját lábukon folytatták a túrát. Nem maradt fenn adat arról, mennyi ideig tartott, míg felértek a csúcsra, a hagyomány egynapos kirándulásként őrzi az emlékét. A szlovákiai hegyekben azonban mindenképpen érdemes hosszabb időt – legalább egy hosszú hétvégét – eltölteni.

A TÁTRA SZÍVÉBEN

Mivel Szlovákiában a sátorverés csak az arra kijelölt helyeken engedélyezett, a nemzeti parkokban pedig különösen odafigyelnek erre, a többnapos túra kulcsa a megfelelő szálláshely megtalálása. A szabadon elérhető csúcsokra általában ugyanaz az útvonal vezet felfelé és lefelé is, egy-egy túra pedig kilenc-tíz óráig tart. A menedékházaknak köszönhetően azonban két- vagy háromnapos körtúrát is tehetünk – Ótátrafüred (Starý Smokovec, 1010 m), Kis-Viszóka-csúcs (Východná Vysoká, 2429 m), Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata, 1960 m), Vöröstorony-hágó (Priečne sedlo, 2352 m), Téry-menedékház (2015 m), Ótátrafüred. Ha a Poprádtól 13 kilométerre fekvő Ótát - rafüredre már a pénteki napon megérkeznénk, bemelegítésként egy kétórás túrát tehetünk a Sziléziai menedékházhoz (Sliezsky dom, 1670 m). Itt elvileg előzetes foglalás nélkül is megszállhatunk, a többi tátrai hegyi menedékház esetében azonban erősen ajánlott előre bejelentkezni.

A GERLACHTÓL A LOMNICI-CSÚCSIG

Ha a Sziléziai menedékházban éjszakázunk, rögtön szombat reggel egy nagyon látványos útvonalnak vághatunk neki. A Felkai-tó (Velické pleso) megkerülése után igazi magashegyi terep következik, ahol kora reggel nagyobb zergecsoportokat is megpillanthatunk. Kétórás hegymenet után felérünk a méltóságteljes Gerlach alá (2655 m) a Lengyelnyereghez (2200 m), ahol a láncoknak köszönhetően az igazi hegymászásba is belekóstolhatunk. A Kis Viszóka-csúcs megmászásához újabb háromnegyed órára lesz szükség. Innen csodálatos kilátás nyílik a környező csúcsokra, pontosan alattunk, százméteres mélységben pedig megpillanthatjuk következő szálláshelyünket, a Hosszútavi menedékházat a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina). Hogy odajussunk, vissza kell térnünk a Lengyel-nyeregbe, onnan 150 méter szintkülönbséget ereszkedni a Fagyott tóhoz (Zamrznuté pleso), aztán újra felgyalogolni a Rovátkához (Prielom, 2290 m). Csak ezután tárul fel előttünk a Nagy-Tarpataki-völgy. A Hosszú-tavi menedékházig a nyeregből még nagyjából egyórás utat kell megtennünk. A kirándulás során vár még ránk egy komoly kaptató. A Vöröstorony-hágó (Priečne sedlo) legyűrése két órába is beletelhet. Jutalmunk azonban a gyönyörű kilátás, egy kis szerencsével pedig még a mormoták füttyjeleit is hallhatjuk. A Vöröstorony-hágótól már csak lefelé, a Kis Tarpataki-völgyön át vezet az út. A második legmagasabb tátrai csúcs, a Lomnici-csúcs (2634 m) közelében fekvő Téry-menedékház egy óra alatt elérhető. Az utolsó szakasz Ótátrafüredig nagyjából három órán át tart. A fáradt vándornak biztatást jelenthet, hogy útközben a Zamkovský-, a Rainer- és a Bilík-menedékházban is megállhat egy kis frissítőre.

KÉTEZRES CSÚCSOK ÖLELÉSÉBEN

A Magas-Tátra tagolt terepén az átlagos turista nem indulhat klasszikus hegygerinctúrára, ám az Alacsony-Tátra Nemzeti Park domborzatának és több menedékházának köszönhetően ideális helyszíne az ilyen túráknak. Persze azoknak sem kell keseregniük, akik ugyanoda akarnak viszszatérni, ahonnan elindultak. Ha a Breznóbányától 20 kilométerre fekvő Tále lesz az „alaptábor", a hegység legfőbb látványosságai akár két nap alatt is bejárhatók. A hely neve a széles réteket jelölő „tál" szóból ered. Környezetének köszönhetően népszerű üdülőközpont jött itt létre. A sárga jelzést követve négyórás hegymenettel érhetünk fel az Alacsony-Tátra negyedik legmagasabb csúcsára a Deresre (Dereše, 2004 m), jó háromnegyed óra múlva pedig a harmadik legmagasabbnak számító Chopokra (2024 m). Újabb kétórás utat követően érhetünk fel az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsára, a Gyömbérre (Ďumbier, 2043 m). A „kettes számú" csúcs, a Štiavnica (2025 m) a túraútvonalakon kívül esik. Az Alacsony-Tátra legtöbb bércét fű borítja, a Chopokot és a Gyömbért azonban hatalmas sziklatömbök alkotják. A Gyömbér északi oldala a hegymászók körében is különösen kedvelt. Mivel a Chopokhoz drótkötélpálya is vezet, ezen a helyen jóval több turistával kell számolnunk.

BARLANGOK TITKAI

A Gyömbérről egy óra alatt érhető el az 1928-ban épült Štefánik-menedékház (1740 m). Másnap mindenképp érdemes felkeresni a körülbelül félórányi járásra található Döglött Denevérek Barlangját (1520 m). Innen a zöld jelzést követve a Trangoška (1100 m) menedékház érintésével jutunk vissza Táléra, vagy – az utat egy órával meghosszabbítva – a Štefánik-menedékházhoz térünk viszsza, és a sárga jelzés mentén Vámoson (Mýto pod Ďumbierom) át ereszkedünk le a völgybe. Miután visszaértünk az autónkhoz, tegyünk látogatást egy másik barlangban is: az 1968-ban Bystrá közelében megnyitott barlang 580 méteres szakasza ugyanis figyelemre méltó sziklaképződményeket rejt.

SZIKLAKAPU A FENNSÍKRA

Vadregényes természet, csodálatos lovak s egy viharos történelmére visszatekintő festői várrom. A Murányi-fennsík Nemzeti Park kínálata igazán figyelemreméltó. Hétvégi kirándulásunk kiindulópontja Murányalja (Muráň, 393 m). A sárga jelzést követve a Rozsdás-völgyön át vezető félórányi gyaloglást követően monumentális mészkősziklák tárulnak fel előttünk. A mészkőnek köszönhetően a Murányi-fennsíkon számtalan barlang alakult ki, csaknem ötszázat ismerünk. A talaj összetétele és a különleges mikroklíma kedvez a növényvilágnak, csaknem ezerötszáz faj él it. Közéjük tartozik az egyedül itt fellelhető murányi boroszlán is. Tíz kilométerre innen, a Nižná Kľaková (1208 m) tisztáson egy menedékházat találunk, mielőtt azonban aludni térnénk, ajánlott még húsz percen át követni a sárga jelzést, mely egy meredek sziklaszirten tátongó nyíláshoz, a Kőkapuhoz vezet. A kapuból nagyszerű kilátás nyílik az eredeti őserdei növényzetet is megőrző Kis-Sztozska (1204 m) és a Nagy-Sztozska (1297 m) sziklaormaira.

A VÁR VÉNUSZA

A Murányaljára tartó visszaút első része több mint négy kilométeren át erdős szakaszon vezet Studňa (1200 m) érintésével, részben a környék legmagasabb pontjának, a Kľak-hegynek az oldalában. Studňa térségében rejtőzik a 24 méter mély Jeges-gödör barlangszakadék. Innen három kilométeres gyaloglással érünk el a Maretkiná erdészházhoz s a felette magasodó Poludnica-sziklaszirthez (998 m). Újabb két és fél kilométer megtétele után a Nagyrétre (Veľká Lúka, 887 m) érünk, mely az itt tenyésztett, erdei munkára alkalmas, szívós hucul lovakról vált híressé. A hátralévő öt kilométeres szakasz első felének fő látványossága a Cigánylány-csúcson (935 m) álló vár. A vár 1529 és 1549 között Bacsó Mátyás rablólovag kezén volt. Nem egészen egy század elteltével a híres Murányi Vénusz – Széchy Mária írta be magát a vár történetébe. A Habsburg ellenes seregeket támogatta, ám 1644-ben hozzáment Wesselényi Ferenc császári kapitányhoz. Csakhogy végül Wesselényi is belekeveredett a császár elleni összeesküvésekbe, korai halála után pedig Máriának 1670-ben el kellett hagynia a várat. Magányosan halt meg 1679-ben Kőszegen. A szlovák író, Jožo Nižnánsky regényben jeleníti meg Széchy Mária alakját. Egy fiktív szerelmi háromszögről ír, melynek Wesselényi első felesége, a nem kevésbé ismert Bosnyák Zsófia is részese volt.

A TÁTRA SZÁMOKBAN

TERÜLETE: 785 KM², EBBŐL 610 KM² SZLOVÁKIA TERÜLETÉN

A LEGMAGASABB, SZABADON ELÉRHETŐ CSÚCS: TENGERSZEM-CSÚCS (RYSY, 2499 M)

A LEGNAGYOBB TERÜLETŰ TENGERSZEM A SZLOVÁK OLDALON: NAGY-HINCÓ-TÓ (20 HA)

ÚTI CÉLOK IGÉNYRE SZABVA

Adrenalin a Kis-Fátrában Vízesések, létrák, láncok – a Terhely-Fehérpatakról induló, a Jánošík-szurdokon, a Kis- és a Nagy-Rozsutec-csúcson át vezető, a visszafelé Štefanovát érintő egynapos túra izgalmas kihívásokat tartogat. A Kócs-hegység völgyein át A Kvacsani- és Prószéki-völgyön át vezető, 16 kilométeres körtúrát a kisgyerekes családok is teljesíteni tudják. Az első völgy legfőbb látványossága egy vízimalom, a második pedig egy kanyonra emlékeztet. Kalandok a paradicsomban Ha valakit megragadott a Jánošík-szurdok látványa, a Szlovák Paradicsomban több hasonló képződményt találhat. A legnagyobb közülük a Nagy-Sólyom, amelyet Káposztafalván (Hrabušice) át érünk el, visszafelé pedig megnézhetjük a közeli kolostor romjait.