A fáról a csészébe – a kávé kalandos útja

Honnan érkezik a fáradt sofőrök illatos megmentője?

Fotó: Shutterstock

A kávé az egyik legnépszerűbb serkentőszer, a szlovákiai utakon autózók is ezt vetik be leggyakrabban fáradtság ellen. Mielőtt azonban a csészénkbe kerülnének, a kávészemek hosszú utat tesznek meg. Akárcsak a legizgalmasabbkávéházakig.

Földünkön három fő kávétermesztő régió található. Az egyik Közép- és Dél-Amerikában, a másik Afrikában, a harmadik pedig Délkelet-Ázsiában. A képzeletbeli gyűrű, amely összeköti őket, nem lépi át sem a Ráktérítőt az északi, sem a Baktérítőt a déli féltekén. Ezt a területet zöld kávéövnek is nevezik.

Fotó: Shutterstock

Jelenleg több mint tízmillió hektáron, nyolcszáztól 2200 méteres tengerszint feletti magasságig terjedő térségekben termesztenek kávécserjét. A legtöbb kávét már több mint másfél évszázada Brazíliában állítják elő, az amerikai kontinensen azonban Kolumbiában, Bolíviában, Ecuadorban, Guatemalában, Nicaraguában, Salvadorban, Hondurasban és Costa Ricában is találhatók kávéültetvények. Afrikában főleg Kenya, Tanzánia és Etiópia foglalkozik kávétermesztéssel. Ez utóbbi országból származik a kávé eredetének legendája is, amely szerint egy pásztor arra figyelt fel, hogy kecskéi a kávécserje termésének elfogyasztását követően a szokásosnál sokkal élénkebbekké váltak. Ázsiában a legfontosabb kávétermesztő országok közé Vietnamot és Indonéziát sorolják.

Bogyóba rejtett csoda

A kávécserje termése egy a cseresznyére hasonlító piros bogyó, melyben két mag – kávészem bújik meg. Két fő fajtáját ismerjük, az arab kávét (Coffea arabica) és a robuszta kávét (Coffea canephora alias robusta). Az arab kávé nagyjából nyolc hónap alatt érik be, a robusztánál negyed évvel hosszabb ez a folyamat. A robusztának magasabb hőmérsékletre és sok csapadékra van szüksége. A cserjeméretű arab kávéval szemben ezek a növények a tízméteres magasságot is elérhetik. Egy kávéfán 2-4 kilogrammnyi bogyó terem.

Ezer aromás összetevő

www.youtube.com

Coffee Process From Tree to Cup!

A kávészemeket gondosan válogatják, megtisztítják a levelektől, ágacskáktól, kiselejtezik az éretlen vagy túlérett bogyókat. Mosás után a terméseket alaposan meg kell szárítani, ez a robuszta esetében akár négy, napon töltött hetet is jelenthet. Ezután a malomban a kávészemeket megpucolják, újra válogatják és zsákokba helyezik. A raktárakból a zsákokat konténerekbe pakolják, ezeket hajók és kamionok szállítják a célállomásokra szerte a világon. A zöld bogyók feldolgozására a pörkölőkben kerül sor. Ami itt történik, az kész alkímia, a kávéból ezer ismert aromatikus összetevő szabadul fel. A kávé különleges ízét a pörkölés hőfoka (180‒240 °C) és hossza (2‒20 perc) adja meg. Ezután a különféle fajtákat összekeverik. A robusztát az arabicával 70:30 vagy akár 90:10 arányban is vegyíthetik. Ez adja meg az egyes kávék sajátos ízvilágát, amelynek megőrzését a hermetikusan zárt csomagolás is segíti.

A legnépszerűbb serkentőszer az utakon

Fotó: Shutterstock

A legtöbb sofőr, ha elfárad, megáll, és iszik egy kávét. Bizonyított tény, hogy a kávé már 15 perccel megőrlés után veszít frissességéből, ezért a Slovnaft töltőállomások Fresh Corner kávézóiban frissen őröljük a kávét. A vevők körében a legkeresettebb a hosszú kávé tejjel, ám a klasszikus olasz presszókávé is nagyon népszerű. A sárga-fekete benzinkutakon évente összesen kilencmillió kávét fogyasztanak el. Egy fogyasztói felmérés keretében a Fresh Corner kávéja nagyon kedvező értékelést kapott, a legtöbb megkérdezett a kávéval kapcsolatban a „zamatos” jelzőt találta a legkifejezőbbnek.

AMI MÉG ÉRDEKELHET