Hogyan lett Hollandia tulipán-nagyhatalom?

Kenyai import, fekete csütörtök és persze a török félhold.

tulipán
Fotó: Shutterstock

A holland tulipántermesztés története tele van drámákkal, izgalmakkal és nemzetközi üzelmekkel. Ami biztos, hogy Hollandiában a tavasz a legszebb évszak, hiszen végtelen tulipánmezők virágoznak szerte az országban, a virágok színkavalkádja pedig szemet-lelket gyönyörködtet. De hogyan vált Németalföld a legnagyobb tulipánkereskedővé?

A tulipánok virágkora

Képzeljük csak el: hegyek sehol, az áprilisi napsütésben messzire ellátni. Akármerre fordulunk, kilométereken keresztül egybefüggő virányszőnyeg nyújtózik előttünk. A szirmok bősége ámulatba ejtő, egyedül a színük változik. Egy sáv aranysárga után élénkpiros, majd rózsaszín, tarka, cirmos ültetvények következnek katonás rendben, a háttérben fakeretes szélvitorlák forognak. A helyiek kedvesek és segítőkészek, van azonban egy őrült nap, amikor az egész ország narancsszínbe öltözik. Mesés állomkép, nemde? Pedig valóságosabb nem is lehetne: Hollandiában ilyen az a bűvös tavaszi nyolc-kilenc hét, amit tulipánvirágzásnak neveznek.

Ha elhatározzuk magunkat, március vége és május közepe között egy hangulatos hosszú hétvégés utazás során magunk is részeseivé válhatunk e különleges időszaknak. Ügyes szervezéssel pedig még a legfontosabb nevezetességekre is sort keríthetünk, így Amszterdam bájos csatornáiról, a modern építészetéről híres Rotterdamról vagy a világpolitika egyik központjáról, Hágáról sem kell lemondanunk!

Fotó: Shutterstock

A török félhold diplomáciája

Ugyan a városnézésre is fontos időt szánni, kétségtelen azonban, hogy ebben az évszakban a mesés virágözön a legcsábítóbb látványosság. Ennek kapcsán kevesen tudják, hogy a liliomfélék családjába tartozó, hat szirmából harangot formáló hagymás virág, a tulipán úgy futott be ekkora karriert, hogy még csak nem is honos Hollandiában. A világszerte ismert dísznövény ugyanis az Oszmán Birodalomból, a mai Törökországból származik. Maga I. Szulejmán szultán is rajongott érte, így már uralkodása idején is próbálkoztak nemesítésével. A virág eredetét maga az elnevezése hirdeti: a fárszi „toliban” szó az iszlám világban használt fejfedőt, a turbánt jelenti.

A pompás virág Nyugat-Európa udvaraiba a Kárpát-medence meghódításának idején, a 16. század elején, török diplomaták révén jutott el. Évtizedekkel később Charles de L’Écluse, a leideni egyetem professzora honosította meg a dísznövényt Németalföldön, ahol aztán igazi fenoménné, sőt a történelem első piaci buborékává nőtte ki magát. A mánia hihetetlen méreteket öltött: Hollandiában a főnemesektől a polgárokig mindenki az apró hagymákból akart mesés haszonra szert tenni. A tulipánőrület csúcsán, 1633-37 között a ritka alakú, szokatlan színű egyedek egész vagyonokért (mai árfolyamon számolva gyakran több mint fél millió forintnak megfelelő összegért) cseréltek gazdát. A spekulatív jellegű piac persze nem bírta sokáig, összeomlott, a lufi kidurrant, számtalan szerencsevadászt és családot teljes anyagi csődbe taszítva.

A csúfos véget érő aranykorból azonban ránk maradt az a többezer nemesített fajta, melyek e bájos dísznövényt a mai napig a glóbusz minden táján oly kedveltté teszik. A nem szűnő kereslet kiszolgálására pedig Hollandia nemzetközi hálózatot épített ki. Bár az ország homokos talaja, enyhe telei és kellemes nyarai tökéletesek a tulipántermesztéshez, és többezer hektáron nevelik is a virágokat, az igazán nagy volumenű szállítmányok már Kenyából, Kolumbiából, Ecuadorból származnak. Onnan frissen vágva, hűtve, repülőkön érkeznek Amszterdam repülőterére, a Föld legnagyobb virágtőzsdéjére, majd utaznak tovább megrendelőikhez. A globális piacot tehát Hollandia uralja: az ország évi 3,7 milliárd amerikai dollár értékben exportálja e gyorsan múló szépséget.

Fotó: Shutterstock

Ősszel bekerülnek a földbe

​A király napja

Áprilisban a tulipánvirágzás csodáján túl a hollandok legfontosabb nemzeti ünnepének, identitásuk legmeghatározóbb rendezvényének is tanúi lehetünk. Hó végén, 27-én tartják ugyanis a Koningsdagot, azaz a király születésnapját. (Mivel a holland trónon csaknem 130 évig királynők ültek, a nemzeti ünnepet 2013-ig, Beatrix lemondásáig a Koninginnedag kifejezéssel illették.) A nevezetes alkalomra az amúgy is mozgalmas, élénk Hollandia tetőtől talpig narancssárgába öltözik, és az országos buli maximális sebességre kapcsol. Zászlók, transzparensek, no meg Vilmos Sándor királyt ünneplő tömegek mindenhol, amerre csak nézünk! A program remek zenei koncertek, művészeti kiállítások és látványosságok sorából áll, az esemény különlegessége azonban a szabadvásár: ezen a napon bárki engedély, illetve adókötelezettség nélkül árulhatja portékáit az utcákon özönlő járókelőknek.

AMI MÉG ÉRDEKELHET