A Live to 100: Secrets of the Blue Zones (Éljünk 100 évig: A kék zónák titka) című dokumentumsorozat a Netflix legújabb produkciója, melyben Földünk „kék zónáiról" mesél Dan Buettner, a National Geographic csatornáról ismert bestselleríró.Buettner munkássága során évekig tanulmányozta a kék zónákat.

„Arra jöttem rá, hogy a legtöbb ember nem tudja, vagy rosszul tudja, milyen faktorok vezetnek a hosszú élethez”

– fejti ki Buettner a sorozatban, reagálva a manapság tapasztalható fitneszőrületre és a különböző egészségügyi trendek jelenségére.

A kék zónák bár a világ különböző pontjain találhatók, lakosaik sok mindenben hasonlítanak. Általánosságban elmondható, hogy ezek az emberek sokszor vallásosak, vagy legalábbis egy közös hitrendszerhez ragaszkodnak. Étrendjük általában növényi alapú, az ételeket pedig gyakran egy-két pohár borral öblítik le.

A Netflix-sorozat segítségével egy kicsit jobban megérhetjük a kék zónákat és az embereket, akik ezekben élnek, a Lonely Planet pedig megírta, mit érdemes tudni róluk.

Japánok Okinawából

A népesség elöregedésével és az egyedül élő emberek millióival Japánban a magány járványa pusztít. Ám van egy szigetlánc, ahol az összetartó közösségek felrúgják ezt a trendet. Okinawa prefektúrájában több ember éli meg a száz éves életkort, mint szinte bárhol máshol a világon. A jelenséget egyesek a moainak, azaz a hagyományos szociális csoportoknak tulajdonították, melyeket még gyermekkorban alakítanak ki az emberek, a rendszeres találkozások révén pedig a felnőttkorban is folytatódnak.

Néhányan az ikigait, vagyis a céltudatosság művészetét tartják a hosszú élet motorjának. Az ilyen céltudatosságot például a saját zöldségek termelésén keresztül érik el. A területen nagyrészt édesburgonyát, goyát és kabocha tököt termesztenek, melyek mindegyike jótékony egészségügyi hatásáról ismert. [Szerk.: Mennyi káros zöldséget ismerünk?]

Olaszok Szardínián

A hosszú élet a szardíniaiak génjeiben van: pontosabban az M26 nevű genetikai markerben. Ám a szakértők szerint a hosszú életet nem csupán ezek a géneknek köszönhetik a sziget lakói.

Nuoro hegyvidéki tartományában a Szardíniára jellemző hagyományos életmód uralkodik: az emberek minden nap végeznek valamilyenkönnyű testmozgást, friss, szezonális ételeket esznek, továbbá az idősebb generációkat a társadalom megbecsült részeként tartják számon.

A helyiek szerint hosszú életüket a fizikai munkának és az erős szigeti szeleknek köszönhetik, melyek folyamatosan tisztítják a levegőt.

Aztán persze ott van a helyi bor, mely szőlői kétszer-háromszor annyi flavonoidot (növényi alapú gyógyhatású vegyületcsoport) tartalmaznak, mint más borok szőlői. A flavonoidok jó hatással vannak a szívre és az érrendszerre, a helyiek pedig mértékkel ugyan, de ebédhez és vacsorához is fogyasztják.

Nicoya-félsziget lakói Costa Ricáról

Amerika leghosszabb életű emberei a Costa Rica-i Nicoya-félszigetén élnek. A szigeten a bab, a kukorica és a tök egészségjavító triumvirátusát „a három nővérnek” hívják. A három nővér tökéletes egyensúlyt biztosít a szénhidrát, a fehérje és a rost között, a kukoricát pedig máig egy hagyományos maja technikával készítik el, mely lehetővé teszi a növény számára, hogy több kalciumot, vasat és ásványi anyagot szívjon fel.

Úgy tartják, a céltudatosság, az optimista szemlélet, a szoros családi kötelékek, illetve a rendszeres testmozgás segít a helyieknek sokáig élni. Ehhez hozzájön a napsütésből származó D-vitamin, a tápanyagokban gazdag trópusi gyümölcsök és a kalciumban gazdag víz is, és már sokkal jobban érthető, miért van annyi százéves lakó a félszigeten.

Görögök Ikariáról

Ikaria szigetén a 80 éves ember fiatalnak számít. A sziget titkát sokan az izolációban keresik, ugyanis az erős szelek miatt a történelem sokán kevesebb ember kötött ki Ikaria partjain, emiatt pedig az itt élő, összetartó közösségek sokáig fent tudtak maradni, Persze nem utolsó sorban a napsütés, a mediterrán diéta, az önfenntartás és a nyugodt, laza életvitel is hozzájárul a hosszú élethez.

Loma Linda titka

Loma Linda városában az emberek majd’ egy évtizeddel tovább élnek, mint más amerikai társaik, melyet valószínűleg növény alapú étrendjüknek, illetve vallási gyakorlataiknak köszönhetnek. A templomok látogatásával és a Biblia tanulmányozásával szoros szociális kapcsolatokat hoztak létre a lakók, a mérsékelt alkoholfogyasztás pedig úgy tűnik, nem feltétlen elengedhetetlen a hosszú élethez.

A helyiek nem isznak alkoholt, rendszeresen mozognak és rengeteg friss zöldséget, valamint gabonafélét esznek.