Magyarországon két olyan település is található, amelyeknek húsvéti hagyományai a világörökség részét képezik. Mezőkövesd és Hollókő nemcsak a hazai, hanem a külföldi turisták körében is hosszú évek óta kedvelt célpontnak számítanak, hiszen egy hagyományos magyar húsvétolás garantáltan feledhetetlen élmény!
Mezőkövesd – ahol még a húsvéti tojás sem piros
Magyarország egyik jellegzetes tájegysége a Matyóföld, amelynek népművészete a rendkívül gazdag szín- és formavilágú matyó hímzés által az ország egyik szimbólumává vált. A matyó kulturális hagyomány különlegességét és egyediségét az UNESCO is elismerte: 2012-ben felkerült a szellemi világörökség listájára.
A környék legnagyobb városa Mezőkövesd, amelynek élő hagyományai között szerepel az évről évre egyre több látogatót vonzó Matyó húsvét. Itt igazi vödrös locsolkodással élhető át az ünnepi hangulat – naponta ötször, ami a turisták körében olyan látványosságnak számít, mint más helyeken például az őrségváltás ceremóniája. A kínálatot húsvéti ételszentelés, kóstolás és népi játékudvar színesíti, a város különböző pontjain lévő rendezvényhelyszínek között pedig városnéző kisvonattal lehet közlekedni.
Mezőkövesd Hadas városrészében a húsvéti kirakodóvásár és a népi mesterségek bemutatója különleges élmény. A Matyó portán gyönyörűen díszített tojásokat és madárformájú, pipícsnek nevezett kalácsot is készíthetünk. A megelevenedett skanzenben kipróbálhatjuk a hagyományos tojásfestő írókát – a tojást ugyanis nem festik, hanem „írják". Mezőkövesden a klasszikus piros tojás helyett a matyó hímzés mintáival díszített, színpompás húsvéti tojásokat találunk, amelyek szuvenírként hosszú éveken keresztül emlékeztethetnek azokra az élményekre, amelyeket a Matyó húsvéton átélhetünk.
Hollókő – ahol a húsvét az életöröm ünnepe
Fotó: 123rf
A Nógrád megyében található, mindössze 350 lelket számláló Hollókő – szlovák nevén Holovka – Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A XVII-XVIII. század hangulatát idéző, világszerte ismert községben a népi építészetet és a falusi életet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Olyan, mintha visszautaznánk a régmúltba. A község egyik ikonikus épülete a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely körül jellegzetes, fehérre meszelt parasztházak sorakoznak. Néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak működnek. Hollókő azonban napjainkra sem vált szabadtéri skanzenné: mindmáig élő, lakott település, lakói a legtöbb épületet most is használják.
Hollókő egyik leglátványosabb húsvéti népszokása a locsolkodás. Sőt, még fesztivált is szerveznek köré, így válik a húsvét a hagyományok és az életöröm ünnepévé. Ilyenkor a falu összes, hagyományos népviseletbe öltözött lányát alaposan meglocsolják, nehogy idő előtt elhervadjanak. A legények a locsoláshoz egy vödörnyi hideg kútvizet használnak, ugyanis a legenda szerint a friss, húsvéti kútvíz megőrzi a szépséget és az üdeséget. Egykor a locsolkodáshoz Magyarországon mindenhol vizet használtak, mára viszont ez a szokás átalakult, és a fiúk többségénél már kölnivíz van. Hollókő az egyetlen olyan hely, ahol a régi hagyomány szerint kizárólag vízzel locsolkodnak a fiatalok.