Kalandozások az illatok birodalmában

Egy jól megválasztott parfümmel annak a helynek az illatát és hangulatát varázsolhatjuk magunk köré, ahol éppen lenni szeretnénk. A parfümhasználat olyan, mint az aromaterápia: az illatok segítségével szép pillanatokat, kellemes emlékeket idézhetünk fel, kitágul előttünk az idő és a tér, és képzeletben újra bejárhatjuk a számunkra kedves helyszíneket.

Fotó: 123rf

Egy igazán jó parfüm legalább 30–50 alapanyagból készül – ez persze attól is függ, hogy a parfümőr egy könnyed virágillatot vagy egy frissítő citrusos, tengeri sós fuvallatot álmodott-e meg. Az illatok birodalmában való eligazodás csak elsőre tűnik bonyolultnak, de ha tisztában vagyunk néhány alapvető tudnivalóval, egy roppant izgalmas utazáson, sőt, felfedező túrán vehetünk részt. Érdemes nekivágni!

Mindennapi parfümológia: illatpiramis

Fotó: 123rf

A háromfázisú illatpiramis – fej-, szív- és alapillatok – fogalmát Jean Carles francia parfümőr alkotta meg, amely az illatkompozíció összetételéről, az illatjegyek elrendezéséről és tartósságáról ad alapvető információkat a laikus vásárlók számára.

Egy parfüm fejillataiazonnal megjelennek a parfüm kipermetezését követően, gyorsan elpárolognak, de a kezdeti impressziókhoz elengedhetetlenek. Tipikusan ilyenek a citrusfélék (citrom, mandarin, bergamott), az eukaliptusz, a menta és a verbéna.

Miután a fejillatok elillannak, átveszik a hatalmat a szívillatok, melyek a parfüm testét alkotják, és hosszabb ideig megmaradnak a bőrünkön. Kedvelt szívillat a levendula, az ylang-ylang, az ánizs, a kardamom, a jázmin, a szegfűszeg, a szerecsendió, a fenyő, a tubarózsa, a rózsa és a magnólia.

A parfüm igazi mélységét az alapillatok adják, melyek az első két fázisban nem vagy csak kevéssé érezhetők, de aztán akár 24–48 órán keresztül is kitartanak. Ide tartozik többek között a perubalzsam, a frangipáni, a fahéj, a tömjén, a labdanum, a pacsuli, a vetiver, a szantálfa, a tonkabab és a vanília.

Illatkerék

Talán azt a legnehezebb eldönteni, hogy hol kezdjük a felfedezőutat a több ezer illatjegy dzsungelében. Ehhez nyújt segítséget a világ legkifinomultabb „orrának" tartott Michael Edwards parfümszakértő által megalkotott illatkerék. Az illatkerék négy fő családja – virágos, keleti/orientális, fás és friss – nem különül el élesen egymástól, hanem átmenet van köztük.

Virágos rétek, mély erdők, keleti fűszerek, végtelen tenger

Fotó: 123rf

A virágos család a legrégebbi, alapanyagait sok ismert parfümben használják. A frissen vágott virágok – például rózsa, liliom, tubarózsa, lonc – illata jellemzi, az ilyen parfümkompozíciók édesek, krémes illatúak.

A fás illatok jellemzően gazdag és meleg illatjegyek keverékeiből állnak, szantálfa, pacsuli, cédrus vagy vetiver, olajos gyanták vezetnek el az illatkompozíció mélyébe, máskor meg friss citrusfélék és aromás fejillatok jellemzik.

Az orientális illatok gazdag esszenciái egzotikus, fűszeres gyantákat tartalmaznak, fás és ámbrás, kifejezetten meleg és érzéki aromákat létrehozva, esetenként olyan ínyencségeket is magukba olvasztva, mint a kávé, a vanília, a fahéj vagy a csokoládé.

A friss illatok több alcsaládra oszlanak: a citrusos alcsaládot a narancs, a mandarin és a bergamott, az aromás alcsaládot a levendula, valamint fűszer- és gyógynövények jellemzik. A vizes alcsaládban a sós tengeri illatjegyek dominálnak, a gyümölcsös alcsalád legfontosabb illatjegyei pedig a világ minden tájáról származó zamatos gyümölcsök.

AMI MÉG ÉRDEKELHET