A kávéfőzés talán legalapvetőbb tudnivalója, hogy egész kávészemekből nem igazán lehet finom italt készíteni. Az őrlésre a megfelelő extrakció érdekében van szükség: csak apró szemcsék esetén jön létre elegendő felület ahhoz, hogy a kávéban található anyagok feloldódjanak a vízben.

Az viszont már kevésbé elterjedt információ, hogy az őrlés minősége is nagyban befolyásolja a végeredményt.

Egyrészt nem mindegy, hogy milyen eszközhöz milyen szemcseméretet választunk: filterkávékhoz alapvetően nagyobb, eszpresszóhoz pedig apróbb szemű őrleményre van szükség. Másrészt őrlés közben a szemcsék felületén kialakuló statikus elektromossággal is számolnunk kell.

Ez is érdekelhet! Kávézaccból édesség? Lehetséges, de még mennyire!

A Matter című folyóiratban megjelent tanulmányban kávészakemberek és vulkanológusok közösen vizsgálták a kávéőrlés ízre gyakorolt hatásait. A tudósok az eredetileg a vulkáni hamuban lévő elektromosság mérésére használt eszközöket és módszereket az őrölt kávé elemzéséhez alkalmazták, az eredmények pedig elég meglepőek voltak.

A kutatók megállapították, hogy a vulkánból kilövellő hamu és kőzet bizonyos szempontból hasonlít az őrölt kávészemekhez, ugyanis mindkét folyamat eredményeképpen statikus elektromosság jön létre. A kávé esetén ezt a töltést az okozza, hogy az őrlőben hatalmas sebességgel ütköznek össze egymással a szemcsék. A statikus elektromosság következtében az őrölt kávédarabok elkezdik taszítani egymást, ez pedig csomósodáshoz vezethet.

A jelenség sajnos lecsökkenti azt a felületet, amivel a víz majd érintkezni tud, így pedig gyengébb, kevésbé karakteres lesz a kávénk. A probléma ráadásul akkor is fennállhat, ha szabad szemmel nem észleljük: a nagyon finomra őrölt, eszpresszóhoz használt kávéban mikroszkopikus méretű csomók is létrejöhetnek.

A tanulmány amellett, hogy párhuzamot von a két folyamat között, megoldást is kínál a kávéval kapcsolatos problémára. A módszert persze nem az említett tudósok dolgozták ki, hiszen már évek óta alkalmazzák a képzettebb baristák szerte a világon.

A „Ross Droplet Technique” (RDT) lényege, hogy kis mennyiségű vizet permetezünk a kávészemekre, mielőtt megőrölnénk őket.

Ajánljuk figyelmedbe! Japán matcha: ennél egészségesebb élénkítőszerrel nehezen fogsz találkozni!

A technika azért hatásos, mert az őrlőben a víz egyfajta szigetelőanyagként működik, és megakadályozza, hogy a kávészemek mikroszkopikus csomókba álljanak össze. A tudósok szerint nagyon hasonló folyamat zajlik le a vulkánkitörések közben is, mert a felszabaduló vízgőz szintén hatással van a kilövellt anyagok töltöttségére és szerkezetére. A kávé valószínűleg a jövőben is fontos kutatási területnek bizonyulhat – a tudósok úgy vélik, hogy a földcsuszamlások természetével és a talajvíz felszívódásával kapcsolatban is fontos szemléltetőeszköz lehet majd.

Egyébként amellett, hogy az RDT módszerrel kiegyensúlyozottabb ízű kávét készíthetünk, a kutatók szerint rengeteg feleslegesen felhasznált (vagy a töltöttség miatt az őrlőben ragadt) kávét spórolhatunk meg vele. Úgy számolnak, hogy ha mindenki egy kevés vízzel permetezné be a szemeket őrlés előtt, a világ évente több mint 250 millió dollárnyi kávét takaríthatna meg.