A mai Kékkő területén már a korai bronzkorban is volt élet, aminek ékes bizonyítékai az itt feltárt hamvasztásos sírok. A település lakói főként szőlőtermesztéssel, favágással, kereskedéssel és mezőgazdasággal foglalkoztak. A török megszállás idején 1576-ban a települést feldúlták és lakosai elhagyták, majd újra benépesült. A település fellendülését a II. Lipót császár által 1658-ban adományozott vásártartási jog indította el.

A vár története

A Kékkő vára igen gazdag múltra tekint vissza. A 12. században gótikus stílusban emelt várat a Balassák építették. A várnak a török időkben fontos szerepe volt, mivel megpróbálta megállítani a szultán csapatainak előretörését a törökellenes védővonal részeként. A várat azonban végül a török hadak elpusztították, majd a Balassák helyreállították, de a következő török támadás során ismét lerombolták. Ezt követően már nem építették újjá. 1730-ban a Balassa-család a vár alsó részén egy U alakú barokk stílusú kastélyt épített, amely a mai napig nem sokat változott.

Látványosságok

Az U alakú kétszintes kastélyban napjainkban múzeum működik. A Balassák és Kékkő történetét az alsó szint termeiben tekinthetjük meg, a felső szinten pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum egyedülálló játék- és babamúzeum kiállítása található. Fából készült korabeli játékokat, porcelánbabákat és tologatós fajátékokat csodálhatunk meg itt, de itt látható az a kövekből összerakott legrégebbi játék is, amelyet Szlovákia területén találtak a régészek. Az állandó tárlatok mellett több időszaki, kulturális és társadalmi rendezvény is helyet kap a kastélyban.

A kastély területén található római katolikus templom 1879-ben épült. A törökök által feldúlt várrom között találták meg a Fájdalmas Szűzanya kegyképét, melynek eredete nem ismert. 1759-ben a várkápolnában helyezték el, a templom elkészültekor pedig áthelyezték oda. A várnak van még egy búcsúhelye, a kálvária, amelyet a 18. században alapítottak. A várban található egy barokk stílusú Mária-oszlop is, amely a 18. század közepén készült.

Játékmúzeum a várban

A kékkői játékmúzeumban sok olyan játék kapott helyet, amelyeket generációkon át féltve őriztek tulajdonosaik, és amelyeket érdemes megtekinteni. Ilyenek például a híres párizsi porcelánbabák. Mivel régen csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, hogy játékokat vásároljanak, külföldről rendelték meg a babakocsikat, babaházakat és a híres porcelánbabákat, amelyekkel csak az igazán jó gyerekek játszhattak. A legértékesebb babákat a kor legújabb divatja szerint öltöztették. Minden baba egyedi volt, külön gyártási számmal, jóllehet, ugyanazt a babát több méretben is elkészítették. Manapság a gyűjtők több ezer eurót is fizetnek egy-egy ilyen babáért.

A babákon kívül kisvasutak, játékautók, korabeli építőkockák, plüssállatok is találhatók a kiállításon. A hintalovakat a búgócsigák társaságában csodálhatjuk meg, amelyek mellett miniatűr hangszerek kaptak helyet.

Különös lelet

A várkápolna főoltára mellett egy 18. századból származó bronzedényből különös lelet került elő: egy szarvasmarha szíve. A különös lelet valószínűleg az 1700-as évek kezdetén előfordult marhavésszel kapcsolható össze. A település lakói valószínűleg azt remélték, hogy a járvány megszűnik, ha a szívet a kegykép közelében helyezik el.

A fényképen: a Balassa-család címerállata. Lehet, hogy az ő szívét helyezték a bronzedénybe?