Kolozsvár Erdély legjelentősebb települése, egyik történelmi központja, Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa. A Gyalui-havasok keleti nyúlványainál, a Kis-Szamos partján fekvő, egykor mesésen gazdag város neve mellett évszázadokon át gyakran használták a „kincses" jelzőt. Turisztikai szempontból ma is sok kincset találhatunk itt, hiszen Kolozsvár elképesztően sok történelmi látnivalót és kulturális programot kínál.
Az ásatások tanúsága szerint Kolozsvár területe a kőkorszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. Maga a város a 11. század első felében alakult ki, Zsigmond király pedig 1405-ben szabad királyi város rangot adott neki. Amikor a török hódítás következtében Magyarország három részre szakadt, létrejött a félig önálló Erdélyi Fejedelemség. Ez a kor Kolozsvár számára kulturális és gazdasági szempontból is fellendülést hozott, ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés is.
Világhírű lovasszobor
Fotó: 123RF
Kolozsvár és környéke sok látnivalót kínál az idelátogató turistáknak. A város felfedezését az egykori Nagypiac téren (ma Főtér) érdemes elkezdeni, ugyanis itt találhatók az erdélyi építészet legfontosabb emlékei. A tér ékessége a pozsonyi születésű Fadrusz János mesterműve, Mátyás király lovasszobra, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját, a Grand Prix-t. A téren a szoborcsoport körül egész évben kulturális rendezvények követik egymást, éppen ezért ma is a kolozsvári közélet legfontosabb helyszíne.
Szent Mihály-templom
Fotó: 123RF
A kolozsvári Szent Mihály-templom 80 méteres tornyával Erdély legmagasabb, alapterület szerint pedig második legnagyobb temploma. A háromajtós csarnoktemplom hajója 50 m hosszú és 24 m széles. Nyugati főkapuját Zsigmond király magyar királyi, német-római császári és cseh királyi címere díszíti, felette Szent Mihály szobrát találjuk. A templomnak 5 harangja van: a Szent Mihály-nagyharang, Boldogasszony-harang, Szent Gábor harang, Szent Rafael lélekharang és a Kisharang. Mivel a toronyablakok üvegezettek, a harangok hangja a templom környezetében is alig hallatszik. A templom számos történelmi esemény színhelye volt. Közel 50 országgyűlést tartottak a falai között. Itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort.
Mátyás király szülőháza
A ház Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, gótikus stílusú műemlék. Mátyás király 1467-ben minden adó alól felmentette a ház akkori tulajdonosát és minden leszármazottját. Ezt a kiváltságot 1649-ben II. Rákóczi György is megerősítette, ezzel rendkívül értékessé tette az épületet. Az épületben volt katonakórház és rabok átmeneti szállása is. I. Ferenc József adományával a város rendbe hozatta az akkor már elég rossz állapotban lévő épületet. A házra elhelyezett emléktáblát Jókai Mór és Orbán Balázs leplezték le, sőt, erre az alkalomra Jókai verset is írt. 1891-ben a város a házat az Erdélyi Kárpát Egyesületnek adományozta, amely néprajzi múzeumot nyitott benne. Ma az épületet a kolozsvári képzőművészeti egyetem használja.
Botanikus kert
Fotó: 123RF
A kolozsvári botanikus kert jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetemhez tartozik, amely alig 14 hektáron terül el és a dél-kelet-európai térség leggazdagabb botanikus kertje. A nagyközönség számára 1925-ben nyitották meg. A botanikus kertben főleg a helyi flórából származó fajok kaptak helyet, a rozáriumban több mint 400 rózsafajtában gyönyörködhetünk, de japánkert is található itt. Az 1960-as évek elején épült üvegházakban a meleg égövi növényeket csodálhatjuk meg. Itt található Románia egyetlen növénytani múzeuma, melynek fő attrakciója a herbárium.