Tiszta görög! A legszebb szigetek – 2. rész

Fotó: 123RF

A görög szigeteket bejáró sorozatunk első részében Krétát és Karpathoszt mutattuk be, most pedig az azúrkék Jón-tengerre hajózunk át. Az itt található három gyönyörű sziget – Korfu, Kefalónia és Zakinthosz – a görög szigetvilággal ismerkedő turisták számára mindenképpen bakancslistásak.

Korfu – a legzöldebb sziget

Fotó: 123RF

Sokak szerint Korfu a legszebb görög sziget – ami persze egyéni megítélés kérdése. Az viszont egészen biztos, hogy a Jón-szigetek közül ez a leghíresebb, illetve a legzöldebb is, ugyanis itt esik a legtöbb csapadék. Korfu természeti környezete csakugyan kápráztató, 613 négyzetkilométeres területe nem túl kicsi, nem túl nagy – egyhetes nyaraláshoz éppen ideális. Turisztikai szempontból rendkívül sok épített és természeti látnivalóval, valamint kitűnő strandokkal büszkélkedhet. Korfu sokáig állt velencei uralom alatt, aminek nyoma máig érzékelhető, különösen az épített örökség, valamint a gasztronómia vonatkozásában. Helyi specialitás a szofrito, ami egy fokhagymás-petrezselymes húsétel, valamint a fűszeres marhahúsból készülő pasztitzada, amelyet makarónival tálalnak.

Kiemelkedő népszerűsége miatt Korfu szigete – és különösen a szigettel azonos nevű fővárosa – a tömegturizmus egyik célpontja, a nyári hónapokban valóságos turisztikai gyárrá válik, ahova azoknak érdemes utazni, akik pihenés helyett inkább vakációs élményekre vágynak. Korfu nagyon régóta kedvelt célpont a világ elitjéhez tartozók körében. Erzsébet magyar királyné, azaz Sissi, gyakran megfordult itt, sőt, annyira elbűvölte őt a sziget szépsége, hogy férje, Ferenc József egy palotát (Achilleion) is építtetett a számára. Érdekesség, hogy görög hercegként a korfui Mon Repos villában látta meg a napvilágot II. Erzsébet brit uralkodó férje, a nemrég elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg.

Kefalónia – a kék ötven árnyalata

Fotó: 123RF

A Jón-szigetek legnagyobbika a tökéletes pihenést kínálja, távol a világ zajától. Kefalónián nincsenek bulizónák, kedves brit nyugdíjasok és idilli természeti környezet viszont igen. Aki ezen a 781 négyzetkilométernyi és mindössze 40 ezer lakosú szigeten nyüzsgésre vágyik, annak a fővárosba, Argostoliba kell mennie.

A tömegturizmus távoltartása Kefalónia turisztikai stratégiájának a része. Azért korlátozzák a szállodaépítéseket, hogy megóvják a sziget páratlanul gyönyörű természeti környezetét. Ennek a nyugalomnak azonban ára van, ami euróban is mérhető: a többi szigethez képest a kefalóniai szállások ára jóval magasabb. Cserébe viszont kristálytiszta vizű strandok, hatalmas, csipkés hegycsúcsok és hangulatos kikötők várják az utazókat. Kefalóniát az 1953-as földrengés teljesen lerombolta, épített látnivaló nem túl sok maradt, ezt azonban bőven kárpótolják az olyan csodák, mint például a hófehér kavicsos Myrtos-öböl, amelyet már többször megválasztottak Görögország legszebb strandjának.

Zakinthosz – teknősök otthona

Fotó: 123RF

A középkorban a velenceiek Fior di Levante (Kelet virága) néven emlegették ezt az elbűvölő szépségű szigetet, amely ma népszerű turistaparadicsom. Zakinthosszal különösen bőkezű volt az anyatermészet, szinte nincs olyan Görögországról szóló naptár, amelyben ne szerepelne a hófehér sziklákkal körülölelt, türkizkék vizű Navagio-öböl a híres hajóronccsal. Zakinthosz homokos partjain rakják le tojásaikat az álcserepes teknősök (Caretta caretta), melyeknek védelme érdekében igyekeznek korlátozni a tömegturizmust – több-kevesebb sikerrel.

Bár a sziget területe mindössze 407 négyzetkilométer, de minden megtalálható itt, ami egy álomnyaraláshoz szükséges: kék barlangok, kiváló homokos strandok, kristálytiszta vizű öblök, izgalmas partszakaszok, melyek tökéletes díszletként szolgálnak egy romantikus naplementéhez.

AMI MÉG ÉRDEKELHET