Van a boldogságnak története vagy történelme? Van! Arisztotelész egy egész filozófiai értekezést írt etikai tanulmányaiban az élet legfőbb céljáról, a boldogság eléréséről. Az ókori görög filozófusok óta persze ez az emberi élet egyik kulcskérdése, mind a művészetek, mind a tudományok terén hatalmas irodalom szól a boldogság kereséséről, most pedig végre múzeuma is van Koppenhágában.

„Egy kicsi múzeum az élet nagy dolgairól "– kezdik a múzeum alapítói az ismertetést.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb életmód-tanácsadó gyűjteménye vagy iránymutatója a Hygge – A dán életérzés, amely boldoggá tesz című könyv volt (ami alapján sok más kötet is született a témában), miszerint a boldogság, a meghittség, a barátságosság, a jóllét állapota a hygge – ebben a lelkiállapotban szeretnek élni a dánok. A múzeumot a The Happiness Research Institute (magyarul kb.: Boldogság kutatóközpont) alapította azzal a céllal, hogy a látogatóknak megmutassa, milyen a jóllét (nem keverendő a jóléttel), hogyan fókuszáljunk a jobb életminőségre és boldogságra.

Az interaktív kiállítás 8 szobán át vezet rá bennünket a boldogság kulcsára: minden szoba más-más tematikát kínál, de nem csak a kutatási eredményeket osztják meg az érdeklődőkkel. „A boldogság politikája" a politikai manipulációt, a választások eszközeit, az elégedettség mérését mutatja be. „A boldogság története" szakasz elénk tárja, hogy az elméleti filozófiától hogyan jutottunk el addig a gyakorlatig, hogy a reklámokban boldogságot ígérnek a fogyasztóknak, és mi vevők sokszor el is hisszük ezt. A „Boldogság földrajza" részben megtudhatjuk, mely területeken vallják a kiegyensúlyozottabbnak magukat az emberek és hol él a legtöbb boldogtalan ember a világon.

Mivel mégiscsak egy interaktív tárlatról van szó, természetesen több ponton játékra hívják a látogatókat, ami során személyes percepcióinkat, reakcióinkat ismerhetjünk meg – akár olyanokat is, ami eddig rejtve volt.

A Boldogságmúzeum képekben: