Méhhotelek a városban

Előbb kiszorítottuk, most visszavárjuk őket. Túlélésünk zálogai, a méhek.

Fotó: Shutterstock
Egyes, haladó szellemiségű európai városok úgy határoztak, az élelmiszereink legfőbb beporzóit vissza kell csalogatni a városokba. Ehhez pedig háztetőkre telepített méhkasokat, parkokban nevelt méhlegelőket és egyéb úri huncutságokat vetnek be. Méhek, gyertek vissza!

Korábban már írtunk a karbonsemleges, londoni room2 Chiswick aparthotelről, amely többek között arról híres, hogy az épület tetején méh- és bogárhotelt alakítottak ki – ennek köszönhetően 75 ezer kis zümmögő élheti ott békésen mindennapjait. Miért fontos ennyire ez a hír?
Az elmúlt évtizedekben a méhek és más beporzó fajok száma rohamosan csökkent. Felmérések bizonyítják, hogy tízből egy méh- és pillangó faj a kihalás szélén áll. Az éghajlatváltozás és a nagyüzemi mezőgazdasági művelés káros következményeként csak az Egyesült Királyságban élő populációk több mint 50 százalékkal csökkentek 1985 óta. És ennél még szomorúbb adatokat közöltek az USA-ban: ott a hektáronkénti méhcsaládok száma 90 százalékkal esett vissza. Tragikus számok ezek, hiszen a méhek 100 növényfaj közül 70-nek a beporzását végzik, ezek többsége pedig az emberi tápláléknövények nagy részét le is fedik.

Mondjuk ki: méhek nélkül alapvetően kevesebb ennivaló kerülne az asztalunkra.

Gyertek vissza!

Fotó: Shutterstock

Több európai város úgy döntött, a méhek számának növelése érdekében több háztetőn, buszmegállóban és közösségi kertben kaptárokat helyeznek el az állatok számára. Gorazd Trušnovec, a szlovén Városi Méhészszövetség vezetője büszkén nyilatkozta a sajtónak, hogy tíz évvel ezelőtt kezdődött a projekt, amelynek keretében több kaptárt is elhelyeztek a város legnagyobb kulturális komplexumának, a Cankarjev Domnak a tetején, és azóta mintegy 150 cég és magánszemély csatlakozott a kezdeményezéshez. Trušnovec azt is elárulta, hogy ezzel 200 000 méhcsalád talált új otthonra.

„Egy méhbarátabb város az embereknek is kellemesebb életteret biztosít. Arra is igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy mindannyian a természet részei vagyunk, és a városok biológiailag még a vidéknél is sokszínűbbek lehetnek” – mondta Gorazd. Párizsban is fellendülni látszik a városi méhészet. Magáncégek támogatják a nagyvállalatokat, hogy minél több méh élhessen az épületeik tetején, és úgy tűnik, hogy azok nyitottak is erre, ugyanis csak tavaly 2500 kaptárt regisztráltak a francia fővárosban.

Az Alvéole nevű cég mézelő méhkaptárokat árusít az Amerikai Egyesült Államokban épületek tetejére a fenntarthatóság jegyében, és nyereségének egy százalékát vadvirág-ültetési programokra fordítja, hogy még több kis zümmögő vegye körül a növényeket és a lakosságot.

Mindenki a méhekért, a méhek értünk

Fotó: Shutterstock

Londonban a 2007-ben alapított Bermondsey Street Bees (BSB) dolgozói tanácsot adnak a közösségeknek, hogyan tarthatóak meg a méhek a város szívében, valamint nyers, kézműves mézzel látják el az éttermeket. Bár ezek a példák azt bizonyítják, hogy az emberek elindultak egy jó irányba, egyes szakértők úgy vélik, ez még mindig kevés ahhoz, hogy megmentsük a méheket a kihalástól, és ennél egy sokkal nagyobb összefogásra van szükség. Ezért mindenkit arra biztatnak,

karolják fel a méheket, és teremtsenek nekik minél több életteret.

Nem csak az állatok, de a saját jól felfogott érdekünkben is.

Ne lepődjünk meg tehát, ha utazás, városnézés közben méhfarmokba botlunk, hiszen ezek a kis lények a mi jólétünket is biztosítják!

AMI MÉG ÉRDEKELHET