Mindenszentek

A mindenszentek keresztény ünnep, az üdvözült lelkek napja, melyet a katolikus világ november 1-jén tart. Ez a nap a római katolikus egyház saját ünnepe. A keresztény közösségek valamennyi elhunyt katolikus szent tiszteletére a hetedik századtól kezdődően kezdték el megünnepelni. III. Gergely pápa a 8. században az eredetileg május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját november 1-jére helyezte át és egyetemes ünneppé tette.

Az egyes egyházakban különböző módon tartják mindenszentek napját: a római katolikusoknál főünnep, melyet november 1-jén tartanak. A görögkatolikusoknál a húsvét utáni nyolcadik és a pünkösdöt követő első vasárnap ünneplik. A keleti egyházban 380-tól kezdve különböző dátumokon emlékeztek meg az összes vértanúról: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnap, a koptoknál pedig október 23-án.

Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a mindenszentek napja a pünkösdöt követő első vasárnapra esik. A reformátusoknál a mindenszentek nem egyházi ünnep, mint ahogy a halottak napja sem, mert helytelenítik a halotti kultuszt. Az evangélikusok szintén nem tartják meg a mindenszentek ünnepét, a halottak napját viszont igen.

Érdekesség, hogy világszerte sok országban az emberek mindenszentekkor, azaz november 1-jén látogatják meg és teszik rendbe elhunyt hozzátartozóik sírját, nem pedig a november 2-ára eső halottak napján.

Halottak napja

A halottak napja szintén keresztény ünnep, amikor az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekről emlékeznek meg.

Az ünnep eredete homályba vész, az azonban bizonyos, hogy az ókori rómaiak szinte félistenként tisztelték őseiket, és a holtakról egy külön ünnep, a feralia alkalmával emlékeztek meg. A keresztény egyházban először 998-ban tartották meg önálló ünnepként a halottak napját. Az ünnep a 11. században széles körben elterjedt, és a 14. században vált hivatalossá. Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok csak helyi szokások alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról, általában október 31-én, amely a reformáció emléknapja. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában viszont több alkalommal is szerepel a halottak napja. A zsidó hagyományokban a halottakról való megemlékezés a legerősebben Mózes halálához köthető. Sokan jom kippurkor – az engesztelés napján, amely a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe – emlékeznek meg a halottaikról.

Népszokások

Talán meglepő, de a mindenszentekhez némi vidámság is tartozik, régen ilyenkor gyakori volt a legény- és leányvásár. Ez volt a napja a cselédek, szolgálók felfogadásának, béresek szerződtetésének, azonban tilos volt bármiféle munkát végezni. Sok helyen, ahol a falvakban külön harangláb volt, az emberek sorban álltak, hogy egymás után maguk húzzák meg a harangot.

Halloween

Az angolszász országokban a (katolikus) mindenszenteket megelőző este, azaz október 31-én van Halloween. Angolul ez a nap „all hallows' evening” – azaz minden szent estéje. Az ünnep kelta eredetű, a jelmezekbe való beöltözési szokás pedig abból a hiedelemből ered, hogy az elhunytak szellemei ezen a napon visszajönnek, és az élő rokonok testébe költöznek. A derék kelták (illetve leszármazottaik, az ünnepet világszerte elterjesztő írek) annyira féltek ettől, hogy ijesztő jelmezekkel igyekeztek elhunyt rokonaikat megtéveszteni, nehogy felismerjék őket.