Modor, az egykori szabad királyi város neve nagyszerű borairól és kerámiatermékeiről már a középkori Magyarországon is jól ismert volt. A bor és a kerámia több évszázad elteltével is fontos szerepet tölt be a bűbájos városka életében, de az idelátogató turistáknak azért mást is kínál: élő hagyományt, épített örökséget és a Kis-Kárpátok természetes szépségét.
Modor fekvése igazán szerencsés – a Kis-Kárpátok délkeleti lejtőin található várost szőlőültetvények, természetvédelmi területek és üdülőtelepek veszik körül. A város elhelyezkedése jelentős hatással volt a fejlődésére is, ugyanis a környék természeti adottságai miatt nem tudott nagyra nőni. Pozsony és Bécs viszonylagos közelsége könnyen elérhető piacot jelentett a számára, és ez hozzájárult a modori polgárok jólétéhez is. A helyi borászok és kézművesek tudásának elismerését is jelentette, amikor 1607-ben I. Rudolf királytól Modor szabad királyi városi rangot kapott.
Kis-Kárpátok Borút
A más országokban már régóta létező borutak létrehozásának ötlete Szlovákiában csak az 1990-es években merült fel. A borutak elsősorban persze borbemutatókkal és kóstolással egybekötött pincelátogatásokra, illetve szüreti fesztiválokra csábítják az érdeklődőket, de fontos szerepük van a bortermelő vidék természeti szépségeinek megismertetésében és a turizmus fejlesztésében is. Szlovákiában hivatalosan jelenleg hat borutat tartanak számon. Mind közül a legrégebbi és egyúttal leghíresebb a Kis-Kárpátok Borút, amely Pozsonyból kiindulva áthalad Szentgyörgyön, Bazinon, Modoron és Nagyszombaton, illetve a környező falvakon.
A borút egyik ékköve Modor, ahol a szőlészet és a borkészítés hagyománya, a város gazdag történelméről tanúskodó látnivalók sokasága, a borászatok, a helyi gasztronómia és a Kis-Kárpátok lenyűgöző természeti környezete felejthetetlen élményeket ígér a látogatóknak. A Modori Szőlészek Szövetsége rendszeresen szervez olyan tematikus rendezvényeket, mint például a Kis-Kárpáti bornapok, a Vitis Aurea borverseny vagy éppen a Nyitott pincék napja. Különösen nagy népszerűségnek örvend Modorban a Szent Flórián-szökőkútból előtörő murci (közkeletű nevén „burcsák”) kóstolása. Nincs olyan borbarát, aki itt ne találna az ízlésének megfelelő nedűt. Modor ikonikus fehérbora a rizling és a fehér burgundi, a vörösborok közül pedig a kitűnő minőségű récsei kékfrankos és a szentlőrinci emelkedik ki.
Fotó: Shutterstock
Világhírű kerámia: a modori majolika
A bor mellett Modor városának az itt készített kerámia, a majolika szerzett hírnevet a világban. A különleges forma- és színvilágú modori majolikát gyártó és díszítő kézművesek több évszázada örökítik át generációról generációra a tudásukat. Minden darab egyedi, kézzel készített és festett termék. A modori majolika és a majolikafestés Szlovákia szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján is szerepel.
Fotó: Shutterstock
Harmóniában a természettel
A környék a természetjárók számára is remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál. Modor-Harmónia a béke és a pihenés oázisa, mely már a 19. században is klimatikus üdülőhely volt. Innen több gyalogos és kerékpáros túraútvonalon is elindulhatunk felfedezni a modori parkerdőt. A 709 méter magas Veľká Homoľa hegy tetején található a parkerdő egykori erdészéről, az üdülőhely alapítójáról, Alexander Filípekről elnevezett kilátó, ahonnan fantasztikus panoráma tárul elénk. Tiszta időben akár a Keleti-Alpok és a Nagy-Fátra csúcsait is megpillanthatjuk.
Fotó: Shutterstock