Fotó: Instagram
A skót szobrászművész, Rob Mulholland a világ minden táját állított már ki installációkat és szobrokat, ám művészetének központi eleme mindig ugyanaz: hogyan él az ember a környezetében, hogyan hatnak egymásra az emberek és az anyagok, és ezt miként lehetne bemutatni. Az alkotásai anyagával folyamatosan kísérletezik, és ez a procedúra sosem ér véget, sokáig rozsdamentes acéllal dolgozott, de néhány éve elkezdett az akrilüveggel kísérletezni. A tükörfelületű műanyagüvegből készültek azok a szobrai is, amelyek már bejárták a világot.
Mulholland más-más környezetben állítja ki a szobrait, ahol a művei másképp „élnek", ugyanaz a szobor különböző módon hat a környezetére.
Megrendelésre is készít szobrokat magánembereknek, intézményeknek, fesztiválokra, és persze egy-egy kampányra, és így néhány alkotása utazik is a világban – művészete így pont eléri azt a célt, hogy megismerhessük más környezetben és kontextusban.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, mit látok!
A tükörszobrai a legjobb példák erre, hiszen amikor az erdőben állította ki azokat, akkor a visszatükröződésben is többet láttunk a természetből: nyáron sűrű zöld lombokat, ősszel színpompás hulló leveleket, megint máskor a tengerparton kék eget, fehér felhőkkel, és ugyanazon napon este szürkületet és sötétséget. A folyamatos interakció, a reflektálás mindig más, ezért sosem unalmasak, egyhangúak a szobrai, mert maguktól megújulnak a környezettől. 2019-ben a mexikói Ondalinda fesztiválon éjjel, színes megvilágításban állították ki a tükörszobrokat, és a látványtól máris egy sci-fiben érezhettük magunkat.
Bizonyos közegben barátságosak a figurák, máshol viszont olyanok, mintha kísértetet látnánk, és ezek a ellentétes hatások azok, amelyek különlegessé teszik Mulholland alkotásait.
