A Tisza és a Maros folyók összefolyásánál lévő Szegedet különleges hangulata és gyönyörű épületei miatt sokan a legszebb magyar városnak tartják. A legeknek azonban itt még korántsincs vége!
Csupa „leg”
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, mintegy 160 ezren laknak itt. Ez egyúttal a legmélyebben fekvő magyar város – tengerszint feletti magassága mindössze 75 méter. Éghajlata szubmediterrán, ami az jelenti, hogy a tél enyhe, a nyár viszont forró. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – évente több mint 2100 órán át süt a nap, ezért Szegedet a „napfény városaként” is emlegetik.
Elképesztően gazdag épített örökség
Fotó: Reök Szeged
A Reök Palota lépcsőháza
Szeged egyik jelképe a neoromán stílusú Dóm, avagy a Fogadalmi templom, amely Magyarország negyedik legnagyobb szentélye. Tornyában található az ország második legnagyobb harangja, 9040 sípos orgonája pedig egész Európában a harmadik legnagyobb. A tornyai 91 méter magasak, a kupolája 54 méter, a belmagassága pedig 33 méter. A templomban található műalkotások közül a Krisztus a keresztfán szobor a leghíresebb, a legérdekesebb azonban a „Szögedi Szűrös Madonna”, amely Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolja. Az árkádokkal határolt, kiváló akusztikájú Dóm tér méreteiben megegyezik a velencei Szent Márk térrel, és minden nyáron itt rendezik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
A szecessziós, mór, barokk és bizánci jegyeket is magán viselő, eklektikus stílusú Új Zsinagóga több tekintetben is a rómaiak által i. sz. 70-ben lerombolt jeruzsálemi Második Szentélyt idézi. A monumentális méretű, gazdagon díszített épület befogadóképessége több mint 1300 fő – ez Magyarországon a második, Európában pedig a negyedik legnagyobb működő zsinagóga.
Szeged világhírű épülete a Reök-palota, amelyet Európa egyik legszebb szecessziós alkotásaként tartanak számon. Az 1907-ben átadott épületet a „magyar Gaudíként” emlegetett Magyar Ede tervezte, aki jelentős mértékben hozzájárult a város mediterrán arculatának kialakításához.
A tudomány városa is
Fotó: Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem a Times Higher Education Emering Economies rangsora szerint a világ legjobb 200 egyeteme közé tartozik. Az 1872-ben alapított egyetemen napjainkban 25.000 diák folytatja a tanulmányait. Lenyűgöző szépségű épületében olyan nagyságok fordultak meg, mint a Nobel-díjas kutató Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, akinek első alkalommal nagyobb mennyiségű C-vitamint a szegedi paprikából sikerült előállítania. Az egyetem hallgatója volt az ugyancsak világhírű Karikó Katalin biokémikus, aki a Covid-19 vírus elleni mRNS alapú vakcina technológiáját fejlesztette ki.
A Móra Ferenc Múzeum történelmi hangulatú épülete a város egyik jelképe. Régészeti és néprajzi kiállításai mellett természettudományi, történettudományi és numizmatikai kutatómunka is folyik itt. Az egyik féltve őrzött kincse Munkácsy Mihály „Honfoglalás” című festményének szén- és színvázlata.
A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum egy szakmúzeum, mely a két szegedi hungarikum emlékeit őrzi. 1999-ben hozták létre a Pick Zrt. jubileumának 130. évfordulója alkalmából. Mivel felújítás alatt áll, ezért jelenleg csak virtuális módon látogatható. A National Geographic a világ hatodik legjobb élelmiszer-múzeumának, a Lonely Planet pedig a világ második legkülönlegesebb múzeumának választotta.
A legfiatalabb és legnagyobb állatkert
A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb, viszont a legnagyobb területű állatkertje. A kapuit 1989 májusában nyitotta meg a látogatók előtt, különlegessége, hogy földrészenként csoportosítva mutatja be az itt tartott állatokat.