A kulináris szakértők egyetértenek abban, hogy a croissant az osztrák kipferlből, egy félhold alakú, esetenként dióval és cukorral töltött süteményből származik, ami egyébként a nálunk is ismert kifli eredeti változata volt. Bár egyesek szerint a kipferl már a 13. században is létezett, a pékáru eredetéről szóló legenda szerint az első változatát 1683-ban, Bécsben készítették – annak apropóján, hogy a város egy ostromkísérlet során győzelmet aratott az Oszmán Birodalom felett.

A történet szerint egy bécsi pék, aki már hajnalban talpon volt, hogy kisüsse az aznapi árut, meghallotta, hogy az oszmánok alagutat ásnak a város alatt, és riadót fújt. Így a csapatoknak elég idejük maradt a védelem előkészítésére és hála a péknek, megmenekültek.

Ezzel a pék gyakorlatilag megmentette a várost, ünneplésképpen pedig egy félhold alakú süteményt készített, ami az oszmán zászlón látható növekvő holdat szimbolizálta.

Ami a kipferl Franciaországba kerülését illeti, egy népszerű teória szerint a pékáru meghonosodása – és ezzel a croissant létrejötte – a bécsi származású Marie Antoiniette királynőnek köszönhető, ugyanis ő rendelte el a sütemény importálását azért, hogy ismét az otthoni ízeit kóstolhassa. A történelmi tények azonban nem támasztják alá ezt az elméletet, mivel Antoinette-et 1793-ban megölték, és az 1850-es évek előttről nincsenek is feljegyzések a croissantról.

Az írásos bizonyítékok arra utalnak, hogy a kipferl-t valójában August Zang ismertette meg a párizsiakkal, aki 1839-ben nyitotta meg a Boulangerie Viennoise nevű pékséget a Szajna partján. A hely, amely olyan osztrák klasszikusokat árult, mint a bécsi kenyér és a kipferl, azonnal hatalmas sikert aratott, és párizsiak tömegei kóstolták meg a péksüteményeket.

Zang sikerén felbuzdulva a pékek városszerte elkezdték kínálni a saját, némileg módosított, pelyhesebb kipferljüket – így jött létre a francia változat. A ma is ismert és világszerte kedvelt croissant receptjét először 1915-ben jegyezte fel egy bizonyos Sylvian Claudius Goy, aki elsőként kevert vajat a tésztába, hogy vékony, levegős rétegeket hozzon létre.

(VinePair)