New Orleans az Egyesült Államok délkeleti részének turisták által legkedveltebb városa, és egyben Louisiana állam legnagyobb települése. Akár hosszabb látogatást tervezünk ide, akár csak néhány óra eltöltését, látni- és felfedeznivaló bőven akad a legeurópaibbként is emlegetett amerikai városban. Nevét a franciaországi Orléans hercegéről kapta, aki 1715 és 1723 között XV. Lajos régenseként uralkodott. Nevének hangzása alapján nem meglepő információ, hogy a város erősen köthető a francia kultúrához, bár 1718-as alapítása óta sokféle egyéb hatás is nyomott hagyott rajta. A látogatók fő célpontja azonban kétségtelenül még mindig az az igen nagy kiterjedésű belvárosi francia negyed, amely a település legrégebbi és leghíresebb része. A francia elegancia, a párizsi zsongás sehol máshol nem tapasztalható módon keveredik itt a mediterrán országok lezserségével és az afroamerikai zenei világgal. Ez a gyönyörködtető eklektikusság pedig legalább annyira megtapasztalható az építészetben, mint a gasztronómiában és a szórakozási lehetőségekben.

Kezdetben vala a Mississippi

A Mississippi folyó torkolatától 100 mérföldre fekvő város már az 1700-as években is a Mexikói-öböl legforgalmasabb kikötőjével rendelkezett, így hamarosan kereskedelmi és gazdasági szempontból is centrummá vált. A települést 1718-ban a francia Compagnie du Mississippi vállalat alapította egy indiánok által lakott területen, amely a francia gyarmatokhoz tartozott. A vállalat számára stratégiai szempontból is lényeges volt ez a terület, ám nem sokáig maradt francia kézben: 1763-ban egy párizsi egyezmény alapján a spanyolok birtokába került, hogy aztán 1801-től ismét francia fennhatóság alatt álljon. Végül maga Napóleon adta el az Egyesült Államoknak, és ekkor elindult a felvirágzás: New Orleans az 1840-es évekre Amerika harmadik legnépesebb településévé vált, bár ehhez nagyban hozzájárult a karibi rabszolgák behurcolása is.
Nagyot ugorva a történelemben, 2005-ben a várost rendkívüli módon megrázta a Katrina hurrikán: az extrém áradásokkal járó pusztítás átmenetileg a lakosság 50%-os csökkenését vonta maga után, de még ma is kevesebben élnek itt, mint a természeti csapás előtt. Bár az elárasztott részeket azóta helyreállították, a helyi lakosokat érthető módon annyira megrázta az esemény, hogy a beszélgetések során érdemes mellőzni az erre vonatkozó kérdéseket.

Ló, gasztró és bűnözés

New Orleans idegenforgalmi szempontból érdekes része gyalogosan is kényelmesen bejárható, sőt a hangulatát talán így tapasztalhatjuk meg a leginkább. Autót nem érdemes bérelni, mert szinte mindent látni akarunk majd közelebbről, és a nagy forgalom miatt nem is tartozik a hatékony közlekedési eszközök közé. Cserében viszont nem ritkák errefelé a turistákra váró, modern lovaskocsik sem, amelyekről kényelmesen megnézhetjük a legnépszerűbb utcákat. Ezek közé tartozik a Bourbon Street, amely gyakorlatilag New Orleans Váci utcája: rengeteg üzlettel és látnivalóval kecsegtet, azonban jó tudni, hogy éjszaka már nem tartozik a legbiztonságosabb helyek közé.
A Royal Street környékén sétálva számtalan gasztronómiai élményben lehet részünk a remek éttermeknek köszönhetően, majd a finom falatok után megnézhetjük a gyönyörű történelmi épületeket és felfedezhetjük az egyedi árukat kínáló boltokat is. Akár a szállásunkat is lefoglalhatjuk az itt található rengeteg szálloda egyikében, aki pedig a kultúra iránt érdeklődik, annak érdemes betérni valamelyik művészeti galériába.
A város déli részén, a New Orleans Museum of Artsban ritka francia és amerikai művészeti gyűjteményre lelhetünk, de az intézmény magába foglalja a Sydney és Walda Besthoff szoborkertet is, ahol több mint 90 modern és kortárs szobrot nézhetünk meg a tölgyek, fenyők és magnóliák között sétálva.

Szintén itt található az Egyesült Államok legrégebbi székesegyháza is, amelyet a mai napig aktívan használnak. A St. Louis Cathedral két korábbi templom helyén épült 1794-ben, és még II. János Pál pápa is felkereste. Az építészeti és esztétikai szempontból is gyönyörű épületet belülről is érdemes megnézni.

Jazz alkonyattól pirkadatig

A város hangulatához jelentős mértékben hozzájárul, hogy itt valóban zenétől hangosak az utcák. New Orleans ugyan a jazz és a blues fővárosa, de nem csak e két műfajt hallhatjuk: a karibi zenék előbbiekhez hasonló mértékben járulnak hozzá a város vagányságához. Jó hír, hogy ha igazán kellemes szórakozásra vágyunk, itt nem kell a hétvégéig várni: a jazzklubokba bármikor is térünk be, biztosan remek koncertek várnak, de akár a Frenchmen Streeten sétálva is találkozhatunk egy-egy virtuóz utcazenésszel. A francia negyedben és úgy általánosságban véve a belvárosi részen folyamatos nyüzsgésre és hangzavarra számíthatunk, állandó fesztiválhangulat uralkodik, a szombat esték pedig egyenesen fergetegesek. Így New Orleanst turistaként is azok értékelik leginkább, akik szeretik a mediterrán könnyedséget – erre utal a város egyik beceneve is: Big Easy.