Nagyon más volt az íze a bornak az ókori Rómában, mint most
Más lehetett, mint a mostaniak?
Fotó: Shutterstock
A Római Birodalom idején a bornak fontos szerepe volt az orvoslástól kezdve a szórakozáson át a gazdaságig. Egy új kutatás azt vizsgálta, milyen íze, illata és állaga lehetett a rómaiak borának?
Dimitri Van Limbergen és Paulina Komar kutatásuk első lépéseként a dolium néven ismert ókori, a borok tárolására gyakran használz agyagedényeket vizsgálták. Szerencséjükre rendelkezésükre állt egy bontatlan minta, így kideríthették, pontosan milyen ízük is volt a kor borainak, írja az IFLScience.
A kutatók elmondása szerint eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta meg az agyagedények a borkészítésben betöltött szerepét, és azt sem, hogy az eszközök azok milyen hatással voltak az ókori borok kinézetére, illatára és ízére.
És ezt olvastad már? Borok és ételek párosítása: 6 alapszabály, amit minden borínyencnek érdemes tudni
Limbergen és Komar először összehasonlította a doliumokat a hagyományos grúz borkészítés során használt, kvevri (a képen látható – a szerk.) nevű edényekkel. Utóbbit ma is erjesztésre használják, emiatt feltételezhető, hogy az ókori borok nagyon hasonlíthattak a modern grúz borokhoz.
Ebből kiindulva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a római bor valószínűleg sötétsárga vagy borostyánszínű volt, melyet az ókorból származó feljegyzések is igazolnak. A szín feltehetően az edény alakjára vezethető vissza, mivel az keskeny aljának köszönhetően meggátolta, hogy erjedés közben a szőlő héja és szilárdabb rostjai befolyásolják a színét.
Ha már Róma: Egy korty történelem: Róma görög kávéháza
Később arra is rájöttek, hogy a bor íze valószínűleg enyhén fűszeres volt, és az oxidációt lehetővé tevő porúzus (lyukacsos) anyagnak köszönhetően kellemesen füves, mogyorós, aszalt gyümölcsöket megidéző aromája lehetett.
A kutatók szerint a rómaiak egy, a pirított kenyér, az alma, a pörkölt dió és a curry aromáit megidéző illatot érezhettek, mivel az edényeket a hőmérséklet, illetve a pH-érték szabályozása miatt a föld alá temették, a felszínen található élesztőgombák pedig így elszaporodhattak, és egy szoloton nevű vegyületet tudtak a borokba juttatni.
Ha érdekelnek a természetes borok: A meztelen borok borásznője: Zuzana Barnákova
Limbergen szerint a tanulmány eredményeinek köszönhetően sokkal többet lehet tudni a római borkészítésről, mint eddig.
„A modern és az ókori borkészítés közötti, gyakran váratlan párhuzamok azonosításának értéke a római borkészítés állítólagos amatőr jellegének megcáfolásában és az évezredes borkészítési eljárások közös vonásainak feltárásában rejlik”
– fogalmazott a kutató.
- Olyan kávét találtak fel a tudósok, ami átformálhatja az egész piacot ›
- Közel 100 év után kiemelik az „Alpok Titanicját” ›
- 5+1 úti cél, ahol Európa legkülönlegesebb röviditalaiba kóstolhatunk bele ›
- A magyar ital, amit sehol máshol nem isznak ›
- Borok és ételek párosítása: 6 alapszabály, amit minden borínyencnek érdemes tudni ›