Grönland túlságosan kizöldült, a klímaszakértők szerint ez nagyon nagy gond

Baljós tendencia az északi szigeten.

Gönland növekvő zöldterülete

Rohamtempóban növekszik a zöldnövényzettel borított terület Grönlandon, ami a klímaszakértők szerint sok jót nem jelent. Egy kutatás szerint az északi szigeten nagyjából négyszeresére nőtt a metántermelő vizes élőlények száma is, ami szintén nem kecsegtet túl sok jóvak.

Grönland jégtakarója folyamatosan olvad: egykor jéggel borított területek jelentős részén ma már növényzet fejlődik – ez pedig már rövid távon is az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését és a tengerszint emelkedését okozhatja.

Fotó: Shutterstock

Zöldellő rét Ilulissat mellett

Egy tanulmány az 1980-as évek óta dokumentálta a változást, az eredmények pedig a táj teljes átalakulásáról számolnak be:

rengeteg olyan helyen, ahol közel negyvenöt éve még masszív jégtömeg volt, most kopár sziklák vagy vizes élőhelyek találhatóak.

A műholddal készült felvételek elemzése során kiderült, hogy az elmúlt három évtizedben Grönland jégtakarójából és gleccsereiből becslések szerint 28 500 négyzetkilométernyi terület olvadt el – ez Albániaterületének felel meg, és a teljes grönlandi jégtakaró 1,6%-át teszi ki.

Ez is érdekelhet:Tradicionális inuit fogások a jég birodalmából

A jég visszahúzódásának drámai következménye, hogy a növényzettel borított helyek kiterjedése 87 500 négyzetkilométerrel, vagyis nagyjából Azerbajdzsán területével nőtt, több mint kétszeresére a vizsgálat kezdetekor mért értéknek. Az összesített eredmények pedig azt mutatják, hogy Grönlandon ma már négyszer annyi vizes élőhely található, mint 1980-ban – és ez bizony súlyos metángáz-felszabadulással jár.

A folyamatot egyértelműen az egyre melegebb éghajlat okozza, hiszen az 1970-es évek óta a régió a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik:

Grönlandon a 2007 és 2012 közötti éves átlagos hőmérséklet 3 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 1979 és 2000 között.

A szakértők szerint, ha az összes grönlandi jég elolvadna, akár 7 méterrel is megemelkedhet az óceánok vízszintje, az édesvíztömeg pedig hatással lehet azokra az áramlatokra, amelyek befolyásolják az éghajlatot is.

Fotó: Shutterstock

Virágok a nyugat-grönlandi Disko-öbölben

Ha tovább olvasnál! A semmi közepén: a Föld legelszigeteltebb pontjai

„A növényzet elterjedése, ami a gleccserek és a jégtakaró visszahúzódásával párhuzamosan zajlik, jelentősen megváltoztatja az üledékek és tápanyagok part menti vizekbe történő beáramlását. Ezek a változások kritikusak, különösen az őslakosok számára, akiknek hagyományos vadászati gyakorlata e kényes ökoszisztémák stabilitásától függ. Ráadásul a grönlandi jégtömeg csökkenése jelentősen hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez, ez a tendencia pedig jelentős kihívásokat jelent most és a jövőben is"

– mondta Dr. Michael Grimes, a tanulmány vezető szerzője elmondta:

AMI MÉG ÉRDEKELHET