Venezuelától a rabszolgaságig

A csokoládé a kakaófa terméséből, a kakaóbabból készül. A fa akár 15 méteresre is megnőhet. A növénynek Carl Linné az istenek eledele jelentésű Theobroma Cacao nevet adta. A svéd természettudóst vélhetően a mexikói mítoszok inspirálták, ott ugyanis úgy hitték, hogy az istenek által kedvelt kakaófa magját egy égi kertész hozta le a paradicsomból a földre.

A kakaófa eredetileg Venezuelában, az Orinoco folyó környéki dzsungelek aljnövényzetében élt. A közép-amerikai indián civilizációk kezdték ültetvényeken termeszteni, így jutott el az aztékokhoz is. A kakaóbabból készült italuk elnevezését vették át a spanyolok, majd később az egész világ.

A csokoládé történetének azonban árnyoldala is van, mégpedig a rabszolgaság. A kakaó- és cukornádültetvényeken az európaiak több millió afrikait dolgoztattak, akiket kegyetlen körülmények között szállítottak át Amerikába. A rabszolgaság azonban szerencsére már régen a múlté, miközben a kakaófa a világ egyéb trópusi vidékeire is eljutott. Jelenleg Elefántcsontpart számít a legnagyobb kakaótermesztőnek, őt követi Indonézia, valamint két afrikai ország, Ghána és Nigéria.

Csokievő Európa

A kakaóbab legnagyobb feldolgozói azonban továbbra is az európaiak. Ők a cukor hozzáadásán túl a gyártást is tökéletesítették. A bab és tökmag valamiféle ötvözetére hasonlító kakaóbabot a leszedése után néhány napig erjesztették, majd szárítás után megőrölték. A 19. század elején a A svájciak máig a világ legnagyobb csokoládéfogyasztói. Évente fejenként hozzávetőleg kilenc kilogramm csokoládé fogy el az országban. Őket az osztrákok és a németek követik, fejenként nyolc kilós átlagfogyasztással. Szlovákiában évente átlagosan mintegy négy kilogramm csokoládé jut egy főre.

Jó hír, hogy a minőségi csokoládé iránt nálunk is egyre nagyobb az igény. A csoki kiválasztásánál kulcsfontosságú szempontnak számít a kakaó-szárazanyag – azaz a kakaóvaj és a kakaómassza – aránya. Minél magasabb ez, a csokoládé annál jobb minőségűnek számít. Emellett érdemes odafigyelni az egyes összetevők sorrendjére, az első helyen nem állhat sem a zsír, sem a cukor. olyan prést fejlesztettek ki, mellyel a kakaóbabból kakaóvajat tudtak kinyerni, a 19. század második felében pedig a svájciak elkezdtek tejet keverni a csokoládéhoz – kezdetben nyerset, később tejport is.

Csokoládédobogó és minőség

A svájciak máig a világ legnagyobb csokoládéfogyasztói. Évente fejenként hozzávetőleg kilenc kilogramm csokoládé fogy el az országban. Őket az osztrákok és a németek követik, fejenként nyolc kilós átlagfogyasztással. Szlovákiában évente átlagosan mintegy négy kilogramm csokoládé jut egy főre.

Jó hír, hogy a minőségi csokoládé iránt nálunk is egyre nagyobb az igény. A csoki kiválasztásánál kulcsfontosságú szempontnak számít a kakaó-szárazanyag – azaz a kakaóvaj és a kakaómassza – aránya. Minél magasabb ez, a csokoládé annál jobb minőségűnek számít. Emellett érdemes odafigyelni az egyes összetevők sorrendjére, az első helyen nem állhat sem a zsír, sem a cukor.

Édes kényeztetés a kávé mellé a Fresh Cornerben

Ha ön is a csokoládérajongók táborát erősíti, most figyeljen. A Slovnaft töltőállomások népszerű Fresh Corner kávézóhálózatában most minden kávéhoz egy Lyra márkájú csoki jár. Ez a kiváló minőségű szlovák csokoládé prémium kategóriás fino de aroma kakaóbabból, piemonti mogyoróból, frissen pörkölt kávéból, svájci tejből és természetes vaníliából készül. A csokoládé ráadásul nem tartalmaz szójalecitint és más adalékot sem. Álljon meg egy kávéra, és válasszon a tejcsokoládé négy különböző ízű – kávés, vaníliás, mangós vagy sós karamellás – változata közül.