A dinoszauruszok idejében számtalan puhatestű élt a tengerekben. Több tízmillió év alatt ezeknek az élőlényeknek a meszes héjából alakultak ki azok a mészkőrétegek, amelyek később felszínre kerültek. Az erózió gyönyörű alakzatokká formálta őket – ezek némelyike a Vág völgyében futó D1-es autópályáról is látható.

Oroszlánkő szirtjei (Vršatské bradlá) a Fehér-Kárpátok egyik legmegkapóbb látványosságának számítanak. Van, akit egy mesebeli elátkozott királyságra emlékeztetnek, mások számára a Winnetou-filmek hangulatát idézi. Szlovákia legmagasabb szirtgerince kortól függetlenül mindenkit elvarázsol. A közeli tanösvény hozzávetőleg három óra alatt végigjárható, ha pedig szerencsénk van, egy ritka ragadozómadárral, a vándorsólyommal is találkozhatunk.

Ammoniteszek és korallok

A figyelmes geológus vagy a paleontológus tekintetét bizonyára nem kerülik el a mészkőtömbökön megfigyelhető őskövületnyomok. A Puhó közelében található Oroszlánkő (Vršatec) térségében például ammoniteszek fosszíliái láthatók. Mivel a héjuk korong alakú volt, nevüket az ókori egyiptomi napistenről, Ámonról kapták. Általában negyven centiméteresre nőttek, találtak azonban kétméteres átmérőjű példányokat is. Oroszlánkő szirtjein őshonos fajok kövületeire is fellelhetők, az Enallhelia vrsatecis nevű korall például sehol máshol nem található meg.

Távolról nézve Oroszlánkő szirtjei egységes egésznek tűnnek, ám valójában több különálló részből állnak. Közülük a délnyugatról északkeletre húzódó Vršatec-Javorník sziklatömb (898 m) a Vág völgyéből egészen egyedülálló látványt kínál. Mögötte magasodik a szirtek legmagasabbika, a Chmeľová (925 m).

A rejtőzködő várrom

Az Oroszlánkőt megkerülő tanösvénynek a közel kétszáz lelkes Oroszlánkő község (Vršatské Podhradie) feletti parkolóból vághatunk neki. Nemcsak a csodálatos kilátás, hanem az itteni bükkös őserdő is lenyűgöző élményt ígér.

A legvonzóbb látványosság azonban Oroszlánkő várának romja. A Vršatec-Javorník sziklatömb déli részén, a szirtek takarásában megbújó rom a Vág felől nem látható. A festői szépségű Oroszlánkő település felől azonban könnyen megközelíthető, a sziklatömbön át ugyanis aszfaltút vezet a Chmeľová-csúcs alatti szállodákhoz.

Más középkori erődítményhez hasonlóan ennek a várnak is mozgalmas története van. Az erőd a 13. században épült, később a Vág és a Tátra uraként ismert Trencséni Csák Máté kezére került, majd a lengyel nemesi származású Ctibor vajdáé lett. 1470-ben Mátyás király a Szlopnyánszky családnak ajándékozta. A vár ellenállt a Bocskai István vezette első Habsburg-ellenes felkelésnek (1604 – 1606), és 1663-ban egy oszmán ostromot is visszavert. Thököly Imre Habsburg-ellenes felkelő serege azonban 1680-ban a várat felégette, a II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés alatt (1703 – 1711) pedig a császári hadsereg a levegőbe repítette.

A hrady-zamky.sk portál szerint az eredeti épületegyüttest egy alsó- és egy felsővárból alkotta. A vár területén tágas pincéket, istállót, pékműhelyt és magtár is kialakítottak, egy kisebb magaslaton pedig egy reneszánsz palota állt.

Vonzó környék

A császári seregek pusztítását követően a várat nem építették újjá, a Habsburg-ellenes felkelések lecsengése után a főnemesség ugyanis a kényelmesebb lakóhelyeket részesítette előnyben. Ezek közé tartozott az Oroszlánkőtől mintegy hét kilométerre található Poroszka (Pruszké) község kastélya is. A törökök által 1663-ban feldúlt épület 1787-ben barokk és klasszicista stílusban született újjá. Jelenleg egy szakközépiskolának ad otthont.

Poroszkától alig tíz kilométerre fekszik Vöröskő. A település közvetlen közelében egy 45 méter magas, vöröses színben játszó sziklaszirt mered az égnek. A mészkő különleges színárnyalatának oka a benne található vasoxidban, no meg a szélnek kitettségben keresendő.

Vöröskőre a kék turistaútvonalat követve egy alig öt kilométeres sétával Oroszlánkőről is eljuthatunk. Ha az ellenkező irányba indulnánk el, öt kilométer megtétele után Lednic várához érnénk. A császári seregek 1710-ben ugyan ezt is felégették, ám a Mattyasovszkyak 1746-ban újjáépítették, s csak a 19. és a 20. század fordulóján lett végleg az enyészeté. A várrom a Lednici-szirt peremén helyezkedik el, a szirt egy része sziklába vájt lépcsőkön közelíthető meg.

+1 Okosítás

Mészkő és dolomit

A mészkő édesvízi vagy tengeri üledékek lerakódásával képződik. A dolomitok legtöbbje magas magnéziumtartalmú vízzel való érintkezés hatására mészkőből alakult ki. Dolomit alkotja például a Nagy-Kócs, vagy a Kis-Fátrában található Nagy-Rozsutec csúcsot is.

Számokban

10 kilométer hosszú az Oroszlánkőt megkerülő tanösvény
65 különböző puhatestű faj él jelenleg a térségben
82 hektár az Oroszlánkő természeti rezervátum kiterjedése
650 m tengerszint feletti magasságban fekszik Oroszlánkő település