A jégmúmiát vagy jégembert Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi-Alpokban, a Hauslabjoch emlékmű közelében, 3210 méteres magasan, a hóhatár fölött találták meg, onnan az Innsbrucki Egyetem kórbonctani intézetébe szállították vizsgálatra. A kórboncnokoknak nem volt könnyű dolga, hiszen a tároláshoz imitálniuk kellett gleccser-körülményeket.

Az első feltételezések szerint a holttest egy 40 éves korában elhunyt, modernkori hegymászó lehetett, aki az elmúlt évtizedekben rekedhetett a hegyen és eltűntként tarthatták eddig számon. Mivel a jégbe fagyott múmia teljesen ép volt, a kutatók egyre több érdekességet fedtek fel.

Ötzi (vagy más néven a hauslabjochi ember) a legrégibb, teljes épségben fennmaradt emberi holttest.

Ki is volt Ötzi?

Ma már egy egész múzeumot kapott Ötzi: a Dél-Tirol Régészeti Múzeumban, Bolzanóban mindent megtudhatunk róla, de ha nem mész mostanában Tirolba, akkor eláruljuk a legfontosabb érdekességeket.

A modern labortechnológiáknak hála olyan megdöbbentő adatokat tudunk Ötziről, hogy még ma is él 19 távoli rokona Tirolban. Ötzi nem volt éppen egészséges: érelmeszesedése volt, a koszorúerek állapota súlyos volt, de emellett még a veszélyes Lyme-kórral is fertőzött volt, és ha ez nem lenne elég, a vastagbelében pedig ostorférgek élősködtek. Annak ellenére, hogy az Alpokban valószínűleg már akkor is mezőgazdasággal és tejtermeléssel foglalkoztak, és az ott élők egyik fő tápláléka a tejtermék volt, Ötzi laktózérzékeny volt.

Mibe öltöztek a hegyi emberek?

Ötzi halálakor is rendesen fel volt öltözve: medvebőrből készült sapkát és cipőt viselt, ruhái háziasított birka-, marha- és kecskebőrből és vadállatok bőréből készültek. A múmia mellett a korra jellemző eszközöket is találtak: lábszárvédőt, rézbaltát, nyílvesszőt, tőrt, csontból készült árt, kőpengét és amulettet. A réz akkoriban nagyon értékes fém volt, tehát Ötzi fontos, rangos ember lehetett.

Tetovált hegyi ember

Ötzié a legrégebbi tetoválás is: összesen 61 darab borította a testét, de akkoriban valószínűleg nem díszítésre használták. Lehetett a mintáknak szimbolikus jelentése is, sőt sok esetben a tetoválásoknak gyógyászati szerepet tulajdonítottak.

Hogyan hunyt el?

Érdekes módon nem ez a sok, halmozott betegség vitte el a 40 éves rézkori embert, sőt nem is a foglalkozásaként űzött vadászat miatt sérülthetett meg. A kutatók rájöttek, hogy konfliktusba keveredett és leszúrták egy lándzsával, majd amikor védtelenné vált, a fejére mértek egy nagy ütést. A sérülése miatt nem tudott továbbmenni és megfagyott.

A jégember átka

Ötzivel kapcsolatban kering egy hegyi legenda, miszerint átok ül azokon, akik háborgatták a jégbe fagyott múmia nyugalmát. Összesen 7 olyan kutató halt meg a kilencvenes és kétezres években, akik jelen voltak a jégember kiemelésekor és vizsgálták is a holttestet. Például a jégember kiemelésekor jelen lévő innsbrucki patológus, Rainer Henn Ötzi megtalálása után egy évvel halálos autóbalesetet szenvedett. Kurt Fritz hegyi vezetőt, aki kiszabadította a jégből Ötzit, lavina ölte meg 93-ban. Rainer Hölzl tudosító, aki először készített fotókat Ötzi megtalálásának helyszínén, agydaganatban hunyt el a kilencvenes években. Helmut Simon – az Ötzit megtaláló egyik német turista – 2004-ben szakadékba zuhant, majd az egyik hegyi vezető, aki részt vett a feltárásban, Helmut Simon temetése után pár órával szívinfarktust kapott. Konrad Spindler igazságügyi orvosszakértő, aki részt vett a kutatásban, rengetegszer nevezte Ötzi átkát butaságnak, majd néhány év múlva vele is daganatos betegség végzett. Tom Loy molekuláris antropológus, aki a jégmúmiáról készített tanulmányt, nem sokkal azután hunyt el leukémiában, hogy leadta a kéziratot. A babonás tiroliak éppen ezért tisztelettel bánnak a heggyel, és a múmiával kapcsolatban elzárkóznak mindentől.

Ötzi galériája: