A világhírű tortákról szóló cikkünk első részében azokat mutattuk be, amelyek Közép-Európából származnak és az osztrák-magyar gasztronómia remekművei közé tartoznak. Most pedig azt nézzük meg, hogy milyen édes csodákra lehetnek büszkék a német, a francia és az ausztrál cukrászok.
Charlotte-torta
Fotó: Shutterstock
A Charlotte-tortát több mint 200 éve találta fel egy francia cukrász, Marie-Antoine Carême, és a legenda úgy tartja, hogy Charlotte walesi hercegnőről nevezte el.
A piskótatekercshez a tojássárgáját kikeverjük a sóval, vaníliás cukorral és a cukor felével. A tojásfehérjét kemény habbá verjük a maradék cukorral. A tojássárgához óvatosan hozzákeverjük a tojáshabot és a kukoricakeményítővel elkevert lisztet. A masszát sütőpapírral bélelt tepsire öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A meleg tésztát megkenjük lekvárral és feltekerjük. A krémhez a mascarponét elkeverjük a túróval és a cukorral, végül hozzáadjuk a kemény habbá vert tejszínt és a zselatinport. Egy tálat kibélelünk fóliával. A piskótatekercset felszeleteljük és kibéleljük vele a tálat. A piskótára rátesszük a krémet, a krém tetejét pedig befedjük a tekercsekkel. Hűtőbe tesszük, tálaláskor díszítjük tejszínhabbal és málnával.
Fekete-erdő torta
Fotó: Shutterstock
Vezetés előtt ne.
Nevének eredetét illetően több feltételezés is létezik, az viszont biztos, hogy nem a Fekete-erdőből származik. A torta német neve – Schwarzwalder – először csak 1934-ben volt fellelhető egy írásban, annak ellenére, hogy egy bonni cukrász, Josef Keller azt állította, hogy ő találta fel még 1915-ben.
A tojásokat és a gyümölcspálinkát alaposan elkeverjük, hozzáadjuk a porcukrot, lisztet, kakaót és a reszelt csokoládét. A masszát sütőpapírral bélelt formába öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük, majd hagyjuk kihűlni és lapokra vágjuk. A lapokat meglocsoljuk a maradék pálinkával. A meggyet lecsepegtetjük, néhány darabot félreteszünk, a többit összekeverjük a lekvárral, és az így kapott masszával megtöltjük a tésztalapokat. A tejszínt a cukorral és a habfixálóval kemény habbá verjük és a lekváros rétegekre kenjük. A maradék krémmel bekenjük a torta tetejét és oldalát. A tetejét díszíthetjük tejszínhabbal, a félretett meggyel és reszelt csokival.
Pavlova torta
Ez az édesség a nevét a 20. század elejének legnagyobb balerinájáról, Anna Pavlováról kapta, aki elbűvölő táncjátékával meghódította az egész világot. Olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy Hollandiában egy tulipánfajtát, Ausztráliában és Új-Zélandon tett turnéja alkalmából pedig ezt a habos desszertkülönlegességet nevezték el róla.
A tojásfehérjét elkezdjük habbá verni, közben hozzáadjuk a csipet sót és a vaníliakivonatot. Amikor már a hab közepes keménységű, lassanként adagoljuk hozzá a cukrot, végül pedig a kukoricakeményítőt. A kemény tojáshabot kör alakban sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, a közepébe pedig egy kis mélyedést alakítunk ki a tölteléknek. Az így elkészített tésztát előmelegített sütőben alacsony hőfokon – 110 °C – szárítjuk egy órán keresztül. Utána a sütőt lekapcsoljuk, és a tésztát hagyjuk kihűlni a sütőben. A töltelékhez a habtejszínt habbá verjük a cukorral és a vaníliás cukorral, ízlés szerint adhatunk hozzá mascarponét is. A kihűlt tészta tetejére kanalazzuk a tölteléket, a hab tetejét pedig tetszés szerinti gyümölcsökkel díszítjük.