A kiadós németországi és ausztriai esőzések miatt 2013 júniusának elején hatalmas árhullám vonult le a Dunán. A folyó Pozsonynál 10,34 méterrel tetőzött, ezzel pedig megdőlt az addig mért Duna-vízállás rekordja. Másfél évvel korábban éppen ellenkező volt a helyzet az ország legnagyobb folyóján: az alacsony vízállás miatt Dévénynél csaknem a meder közepéig be lehetett százaz lábbal sétálni. Ám nem a Duna az egyetlen lenyűgöző folyónk, más szlovákiai vízfolyásokhoz is fűződnek rekordok.
Egy kis adrenalin
Szlovákia felszíni vizeinek 96%-át a Fekete-tengerbe ömlő Duna vezeti le. Észak felé, a Balti-tengerbe torkolló folyókba csak a Poprád és a Dunajec vize folyik. A Dunajec a Tátra északi oldalán, Zakopane közelében ered, s a kétezer méteres csúcsokat megkerülve Szepesófalunál lép be Szlovákia területére. Az ezt követő 17 kilométeres szakaszán – Szlovákia és Lengyelország határfolyójaként – a turisták körében rendkívül népszerű tutajozásra is lehetőséget biztosít.
A túra a Vöröskolostornál kezdődik és tíz kilométerrel lejjebb, Erdősnél (Lesnica) ér véget. A víz szintje 2021 márciusában alig fél méter volt, ám a folyót már régóta használják faúsztatásra, a 19. században pedig a lengyel oldalon a közeli Szczawnice fürdővendégei számára vezették be szabadidős programként a tutajozást.
Hajózható a Poprád is, amely idén tavasszal Ólublónál 80 centiméteren állt. A legtöbb adrenalinélményt azonban egy másik tátraalji folyóvíz, a Béla-patak kínálja. Bár a Poprád forrásától csak néhány kilométerre ered, a Vágon és a Dunán keresztül mégis a Fekete-tengerbe folyik. A Béla-patak az egyetlen hajózható hegyi patak Szlovákiában, ám erre csak tavasszal, hóolvadás idején nyílik lehetőség.
Kanyonokon át
Fotó: 123RF
Egyensúlyozás a Hernád fölött
A Dunajecen való hajókázás egészen különleges élmény, a folyó ugyanis egy sziklás völgyben kanyarog. Kanyonra emlékeztető szurdokot szel át a 60 kilométer hosszú Árva folyó is. Az utolsó öt kilométert a Kis-Fátra központi vonulata és annak előretolt bástyája, a Šíp (1170 m) között teszi meg. Az Árva két nap alatt végighajózható, a legizgalmasabbnak éppen ez az utolsó szakasz számít. Itt felgyorsul a víz sodrása, a mederben egyre több a zúgó, a vízi túra azonban a tapasztalatlanabbak számára így is is biztonságosnak számít.
A hozzávetőleg egy méter mély Árva Kraľovanynál ömlik a Vágba, amely szintén keskeny és mély völgyben folytatja útját. A folyót a Kis- és a Nagy-Fátra sziklás kiszögellései fogják közre, létrehozva ezzel a közel két kilométeres, S alakú Kralováni-folyókanyarulatot. Hasonló módon szeli át a hegységet a Vág 30 kilométerrel lejjebb, a legendás Sztrecsény (Strečno) előtt.
A leghíresebb szlovákiai kanyonos folyómeder azonban a Szlovák Paradicsom északi részében található Hernád-áttörés. A 16 kilométer hosszú szakaszával párhuzamosan – helyenként merőleges sziklafalba vájt – vadregényes turistaútvonal vezet. A folyóra és az egész kanyonra lenyűgöző kilátás nyílik a Szepestamásfalvai-kilátóból (667 m).
A leghosszabb folyók
Fotó: 123RF
Kanyargó Vág a Kis-Fátra Nemzeti Parkban
A Hernád a forrásától a torkolatáig 286 kilométert tesz meg, ebből 193 esik Szlovákia területére. Ennél hosszabb szlovákiai szakasza csak az Ipolynak (233 km), a Garamnak (298 km) és a Vágnak van (403 km).
A Garam a Király-hegy (Kráľova hoľa) alatt, az Alacsony-Tátrában ered, az Ipoly forrását 50 kilométerrel délebbre, a Vepor-hegységben (Veporské vrchy) találjuk. A két folyó több száz kilométert tesz meg, mielőtt egymástól nem messze, Párkánynál a Dunába torkollna. Csak a nyolc kilométer széles Burda hegység tömbje választja el őket. Ez a régió kerékpárral fedezhető fel legkönnyebben, egy kis keresgélést követően fürdésre alkalmas területeket is találhatunk. Az Ipolynak magasabb, iszapos partja van, míg a Garam mellett szélesebb, kavicsos-homokos partok is kialakultak.
Fürdési lehetőségből nincs hiány a Vág mentén sem: Liptóújvártól a komáromi torkolatig több festői helyre bukkanhatunk. A Vág nem csupán a leghosszabb, hanem a leginkább szabályozott folyónk is. Több mint húsz víztározót alakítottak ki rajta, a legnagyobbak a Szentmáriai-víztározó (térfogata 360 millió köbméter) és a Szered és Vágsellye között elterülő Vágkirályfai-víztározó a maga 52 millió köbméteres térfogatával. A Vág vízbősége a dunai torkolatnál átlagosan 196 köbméter másodpercenként.
Nagy folyamok
A Vág vízhozama nagyobb, mint a Morváé (120 m3/s), de elmarad a Tiszáétól, melynek teljesítménye a Szlovákiával határos szakaszán mintegy 380 m3/s. A Tisza a Dunával együtt – vízhozama Pozsonynál 2000 m3/s – hazai viszonylatban nagy folyamnak számít.
Bár a Morva és a Tisza az ország két ellentétes végén folyik, hasonló élményeket kínálnak. Mindkét folyón találunk homokos medrű szakaszokat. A Morvában például Gajary mellett kínálkozik fürdési lehetőség, a Tisza egyik legszebb szakasza pedig Kistárkány közelében található. A homokos vízpartról már csak egy ugrás a szlovák‒ukrán‒magyar hármas határ. Ha fel akarjuk keresni, érdemes szándékunkat előre jelezni a határőrizeti szerveknek. A térség ugyanis része a schengeni övezet alaposabb ellenőrzés alatt álló külső határának.
Ha lecseng a járvány, remélhetőleg az Európai Unió polgárai ismét korlátozások nélkül utazhatnak a szomszédos országokba. A Duna jellegzetes hangulatához ugyanis hozzátartoznak az ausztriai Hainburgba tartó biciklitúrák és a győri kirándulások is.
A folyók számokban
Vízimalom a Kis-Dunán
4: ennyi vízimalom maradt fenn a Kis-Dunán
180: ennyi folyóvíz található Szlovákiában
265: ennyi centiméter hosszú volt a Szlovákiában kifogott legnagyobb harcsa
1954: ebben az évben fejezték be az Árvai-víztározó építését, amely véget vetett az Árvát sújtó árvizeknek